Meghozták „gyümölcsüket” a közoktatásban az elmúlt évtizedek változtatásai. Az általunk megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz tárgyakból jóval kisebb ismeretanyaggal rendelkeznek a tanulók, mint korábban. Több szervezet és a tudományos élet mérvadó személyiségei is évek óta kongatják a vészharangot, de az előző oktatási kormányzat gyakran válaszra sem méltatta az ötleteiket, kezdeményezéseiket. Máshol is jelentkeztek hasonló gondok. Angliában a természettudományos tárgyakat tanítók fizetését megduplázták. Németországban a matematikai, mérnöki, természettudományos és műszaki szakok nagy hangsúlyt kapnak az oktatási ösztöndíjprogramokban, mert nagy a munkaerőhiány ezen a téren. A szegényebb hallgatók ösztöndíja 700-800 euró is lehet havonta. A német kormány célul tűzte ki, hogy 2015-re a költségvetés tíz százalékát fordítsák oktatásra és kutatásra.
– A 25 évvel ezelőttihez képest lényegesen csökkentek a természettudományos tantárgyak óraszámai, ugyanakkor a tananyag jóval kisebb mértékben lett kevesebb. Ezért a gyakorlásra és kísérletekre, az érdekességek bemutatására már nem marad elég idő, így ezek a tárgyak elvesztették a varázsukat – fogalmazott Kovács Zs. Katalin biológia, kémia, földrajz szakos tanárnő. Hozzátette: ha a tananyaggal végezni akar, akkor minden órán új anyagot kell venniük, ami akadályozza az ismeretek elmélyítését. Matematikából is csökkentek az óraszámok, ráadásul – mondta – az alsó tagozatról felkerülő gyerekek esetében a begyakorlottság és a számolási készség is alacsonyabb szintű. A középiskolai tananyag egyébként 1995 óta nem változott, csak a hangsúlyok tolódtak el. Ennek köszönhetően aki a Műegyetemre megy, annak meggyűlik a baja az ábrázoló geometriával. A szemlélet miatt, hogy ne terheljük a diákokat, a tankönyvek is csak a minimumtudást tartalmazzák, ami kevés az emelt szintű érettségihez. Az iskoláknak azonban nincs pénzük és órakeretük a szakkörökre, ezért a szülők magántanárhoz viszik a gyereküket. Így annak van nagyobb esélye bekerülni a felsőoktatásba, akinek erre van pénze. Ezt már Lövey Éva, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának matematika szakos tanára mondta. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke úgy látja, sokszor nem a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, alapvető ismereteket tartalmazó anyagot tanítják. – A természettudományos és a mérnöki tudáshoz szükséges ismereteket az évszázadok során általában tapasztalati úton sajátították el, viszont az iskolákban lényegében hiányzik a kísérletezés – mutatott rá Pálinkás József.
– A csökkenő óraszámok, a tantárgyi reformok következtében egyre elvontabb ismeretanyagnak és a kísérletek hiányának is köszönhető, hogy évek óta a fizika és a kémia áll a tantárgyak népszerűségi listájának végén – erősítette meg Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is. Hozzátette: mivel csökken az érdeklődés, alig tölthetők be a mérnöki és természettudományos keretszámok a felsőoktatásban. – Az OECD évenként megjelentetett közleményében szereplő adatok szerint sereghajtók vagyunk a kiadott műszaki és természettudományos diplomák terén. Elengedhetetlen lenne, de hiányzik ezen tantárgyak ismereteinek a megfelelő ellenőrzése is. Az egyik megoldás lehetne, ha a kompetenciaméréseket kiterjesztenék ezekre a területekre is. Lehetőleg kis számú, jól szerkesztett, a mindennapi életben szükséges ismereteket is tartalmazó tankönyvekre van szükség, amelyek a tanulók érdeklődését is felkeltik – vélte a rektor.
– Nálunk is érezhető, hogy a közoktatásban csökkent a természettudományos tárgyak óraszáma, jóval kevesebb ismerettel rendelkeznek a karra bekerülő hallgatók. Az elsőéveseket oktatóktól rémtörténeteket lehet hallani – fogalmazott Homonnay Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatási dékánhelyettese. – Az a gond, hogy őket is fel kell hoznunk az általunk megkövetelt a szintre, ami nem mindenki esetében sikerül. A regisztrációs időszakban a felvettekkel íratunk egy kritériumdolgozatot, aki ezt nem tudja teljesíteni, azt egy kritériumtantárgy felvételére kötelezzük. Ez lényegében korrepetálást jelent – fejtette ki Homonnay Zoltán. Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy sikertelenül záróvizsgáznak a hallgatók, és egyre több a lemorzsolódó, amióta átálltak a tömegoktatásra. A mostani liberális felvételi rendszer miatt a kémia, fizika alapszakra jelentkezők körülbelül tíz százaléka nem is érettségizett ezekből a tárgyakból!
– Az elmúlt tíz évben Magyarországon a felsőoktatásban meghatározó lett a tömegképzés. 2005-ben a 18–23 éves korosztály negyvenhat százaléka tanult a felsőoktatásban, míg Németországban csak harminchat százalék – mondta Jobbágy Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatási igazgatója. Úgy látja, a felsőoktatásba bekerülő legjobbak tudása, felkészültségi szintje ugyanolyan jó, mint tíz vagy húsz éve, de nagy számban kerülnek be gyengébb képességű, kevésbé motivált jelentkezők is. A felvettekkel ők felmérőt íratnak a középiskolás matematika-, fizika-, kémiaanyagból. Hallgatóiknak pedig lehetőségük van a hiányzó természettudományos ismereteket kurzusokon pótolni. – Mindez azt eredményezi, hogy a Műegyetemen nem lehet a diplomáig eljutni hiányos természettudományos ismeretekkel, ezért elég magas a tanulmányi okból lemorzsolódók aránya – emelte ki az igazgató. Az MTA elnöke ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a felsőoktatásban minden szakon a bejutás feltételévé kellene tenni legalább egy természettudományos tárgyból az érettségit.
– Közvetlenül és közvetve is megérzik a kis- és középvállalkozások a természettudományos és műszaki képzés problémáit. Ha a nemzetközi cégek nehezen találnak munkaerőt, az a beszállítók számára is nehézséget jelent – közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szabó Gábor ehhez kapcsolódva szaktantermek, szertárak kialakítását javasolta a versenyszféra bevonásával. – Évek óta hangoztatjuk – tette hozzá –, a gazdasági fejlődés akadálya a műszaki-természettudományos szakember-utánpótlás hiánya.
– A másik súlyos gond a természettudományos tanárképzés hazai helyzete. Országosan tíznél is kevesebb fizikatanár végez évente, holott jóval száz fölötti létszámra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet fenntartható legyen. Az utóbbi évek tragikus fejleménye, hogy a természettudományos tanárképzés lényegében megszűnt, mivel nem jelentkeznek rá a hallgatók. Tavaly fizikatanárnak hat, kémiatanárnak talán egy vagy két fiatal jelentkezett – közölte Szabó Gábor. – Ez azért is borzasztó, mert ha az oktatási kormányzat rá is ébred, hogy sürgősen egy fejlesztési programra van szükség a közoktatásban, eljuthatunk oda, hogy nem lesz, aki csinálja – vélte az SZTE rektora. Szabó Gábor és Pálinkás József szerint a helyzeten csak úgy lehet segíteni, hogy a legkritikusabb helyzetben lévő tárgyakat tanítóknak magasabb fizetést vagy egyéb, anyagi jellegű ösztönzőket kell adni.
A szakemberek szerint változtatni kell az alapképzés és a mesterképzés viszonyán is. Úgy látják, a tanárképzés szétszakítása és az elméleti, pedagógiai tárgyak túlsúlya a pedagógusképzés széteséséhez vezetett. Az Akadémia elnöke szerint néhány szakon meg kell engedni az egyciklusú képzést.
– Legyenek olyan intézmények, amelyek az elitképzésre koncentrálnak, s olyanok, amelyek a tömegképzésre. A különböző színvonalú képzéseknek az ára is különböző – tette hozzá Pálinkás József. Szabó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tehetségek nem tűntek el. A nemzetközi innovációs versenyeken fiataljaink az élmezőnyben vannak.
origo.hu
Tornádót láttak a helyiek Baracson, óriási volt a riadalom
