Megdöbbentő tiszás nemzetpolitikai víziót vázoltak fel a müncheni Tisza-szigetek találkozóján – írta legújabb bejegyzésében a Tűzfalcsoport. A blog felhívta a figyelmet az augusztus 30-án és 31-én Münchenben tartott nemzetközi Tisza-szigetek találkozójára, ahol a meghívott előadók között volt Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita, Kátai István színművész, az erdélyi Kossuth Tisza-sziget tagja, és Gáspárik Attila.
A Tűzfalcsoport emlékeztet: Kátai István az „első erdélyi Tisza-sziget” alapítója, a Magyar Péter-féle „alternatív Tusványos” megálmodója és megteremtője, Gáspárik Attila pedig Magyar Péter egyik fontos erdélyi szövetségese.
Gáspárik előadása egy olyan alternatív nemzetpolitikai víziót vázolt fel, amely részleteiben régóta megtalálható a magyar balliberális közgondolkodásban
– emeli ki az összefoglaló.
Elvennék a külhoni magyarok szavazati jogát
Gáspárik hosszasan méltatlankodott a külhoni magyarok szavazati joga miatt, majd megkérdezte: „Hogyha nem fizetsz adót, akkor miért szavazol? Mi közöd hozzá?” Gáspárik a nemzetállamot mint eszményt sem kímélte. Szerinte egy nemzetállamba nem létezhetnek kisebbségek: „Ha Románia egyszer valóban nemzetállamot építene, akkor mi, erdélyi magyarok, választhatunk: kijövünk ide (Németországba – a szerk.), olasz barátainknak mosogatni, vagy elmegyünk Magyarországra, és életem végéig (hallgathatom – a szerk.), hogy »Ja az a román, de nem lopós!«”
Célkeresztben Márai Sándor és Wass Albert
Gáspárik Attila eszmefuttatásában kitért a magyar irodalom két nagy alakjára, Márai Sándorra és Wass Albertre is. Előbbiről megjegyezte, ugyan világszinten elismert a munkássága, de úgy véli, csak egy „jó közepest” érdemelne meg. Ezután tért ki Wass Albertre, aki szerinte „tényleg nem egy jó író”, a hozzá kapcsolódó jelenség igazából nem róla, hanem a mögötte meghúzódó antiszemitizmusról szólt.
„Tehát mi nem zsidózunk, mi wassalbertezünk. Wass Albert egy háborús bűnös a mai napig. Megpróbálták többen rehabilitálni, nem lehet”
– ecsetelte.
Az is kiderült, Gáspárik az erdélyi Kossuth-díjazottakat sem kedveli kimondottan. – Olyanok kaptak, mondjuk erdélyiek, Kossuth-díjakat, amit egy jól felszerelt újság szerkesztőségében is tíz percbe került, hogy kinyomozzuk, hogy ki ő. Hogy miért kapta, azt tudtuk, de mit csinálhatott előtte, hogy őt díjazták? – célozgatott.
