Puhítanak a médiacsomagon

Megfogadták a szakmai szervezetek egyes észrevételeit az új médiaalkotmánnyal kapcsolatban a törvényjavaslat beterjesztői. A fideszes Rogán Antal bejelentette: több ponton módosítják a tervezetet, például a válaszadás (helyreigazítás) jogát illetően is. Az MSZP-s Mandur László a szokásos koreográfia szerint a demokrácia halálát vizionálta, pedig a törvényt tegnap több szakmai szervezet is kedvezően értékelte.

A NÚSZ támadja a médiatörvényt. A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Újságíró-szövetség (NÚSZ) regionális testülete, az Újságírók Európai Szövetsége (ÚESZ) tegnap kiadott közleményében visszautasítja a magyarországi médiatörvény-javaslatot, és új tárgyalásokra szólítja fel a kormányt. A világ legnagyobb újságíró-szervezete és társszervezete szerint a törvényjavaslat az országban a sajtószabadság területén visszaforgatja az órát. Aidan White, az ÚESZ főtitkára szerint a tervezet korlátozó jellegű, amely gátat szab a vélemények és a szólás szabadságának. Az ÚESZ támogatja az olyan hivatásos szervezeteket, mint a MÚOSZ, valamint más polgárjogi szervezetet, amelyek felemelték szavukat a törvénytervezet ellen. Mint ismeretes, Aidan White a NÚSZ főtitkáraként – elsősorban a MÚOSZ sürgetésére – csupán jobboldali kormányok idején emelte fel szavát, utazott Budapestre, hogy vizsgálatot tartson, noha a sajtó szabadságát globálisan felmérő szervezetek szerint jobboldali kormányok idején – mint az Antall-kormány – a magyarországi sajtószabadság jobb osztályzatot kapott, mint a Horn-kormány alatt. (L. I.)

Több ponton módosítják a médiaalkotmányra vonatkozó törvényjavaslatot, például az egyesek által bírált válaszadási (helyreigazítási) jog kérdésében – nyilatkozta tegnap Rogán Antal, a javaslat egyik fideszes beterjesztője azután, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága meghallgatta az újságíró szakmai szervezetek képviselőinek álláspontját. Rogán Antal közölte: így az eredeti elképzeléstől eltérően mégsem terjesztenék ki a válaszadás jogát a becsületet vagy személyiségi jogokat sértő esetekre, csak (mint eddig) a ténybeli hazugságokra. Ugyanakkor az új szabályozás az internetes híroldalakra is vonatkozik majd. Módosítják a javaslatnak a médiumok tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részét is, amely így már nem írja elő a minden konkrét eseményről való tájékoztatás kötelezettségét, csupán felhívja rá a figyelmet. Rogán Antal kiemelte: a médiacsomag célja a rendteremtés, az olcsóbb és átláthatóbb viszonyok megteremtése, hiszen tarthatatlan, hogy olyan pártok tobzódnak a közmédiumok kuratóriumaiban, amelyek már nincsenek is a parlamentben, vagy hogy az ORTT-nek és a köztévének hónapok óta nincs elnöke. Az új törvény az oknyomozó újságírókat is jobban védi majd Rogán szerint. A fideszes politikus hangsúlyozta: a módosításokkal azt kívánják jelezni, hogy fontosnak tartják az érdekképviseletek véleményét, és továbbra is várják módosító javaslataikat, hiszen az Országgyűlés várhatóan csak októberben szavaz a jogszabályról.
Ismert, az öt részből álló médiacsomagot Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők nyújtották be június 14-én. A szabályozás négy pontjáról már jövő hétfőn végszavazás lesz, azonban az ötödik részéről, a kulturális bizottság előtt tegnap megvitatott médiaalkotmányról csak ősszel döntenek a képviselők.
Mandur László (MSZP) szerint nem demokratikus eljárás és az ötvenes évek hangulatát idézi, hogy a szakmai szervezetek véleményét az ötből csak egyetlen indítványról kérdezték meg. Mint fogalmazott, ha ez a nemzeti együttműködés rendszere, akkor jöjjön inkább a felvilágosult abszolutizmus.
Ehhez képest a sajtószakmai szervezetek nemcsak kritizálták, hanem dicsérték is tegnap a médiaalkotmányt. Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke például kifejtette: egyetért a közmédiumok kuratóriumaira vonatkozó módosítással, mivel azok most nehezen működnek. Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a leginkább vitatott (és ezért a beterjesztők által tegnap módosított – a szerk.) helyreigazítási részben nem talált lényegi problémát, mivel az szerinte nem sokat változtat az eddigi szabályokon, de szerinte az kérdéses, mekkora teret kell engedni a válaszadásra. Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője idejétmúltnak nevezte a tájékoztatási kötelezettség kritériumát, amely az online médiumok esetén szerinte teljesíthetetlen és végrehajthatatlan.