Ma tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés nagy értékű beruházásokat vizsgáló bizottsága azt a jelentést, amely szerint csaknem 60 milliárd forintos kárt okozhatott Budapestnek a 4-es metró építése, a Margit híd felújítása és a Kossuth téri mélygarázs végül elhalasztott beruházása. A dokumentum szerint egyik óriásberuházásnál sem készült kockázatelemzés, a szervezetlenség miatt kódolva volt a határidő-túllépés, a költségnövekedés és az EU-támogatás elvesztése.
György István, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezető-helyettese szerint a jelentésben szereplő 60 milliárd igen óvatos becslés, hiszen csak a 4-es metrónál 57 milliárd forintnyi uniós támogatástól esett el Budapest egy szabálytalan közbeszerzés miatt. Ugyanakkor a dokumentum jól tükrözi a fővárosi vezetés súlyos rendszerhibáit, amelyekre az elmúlt években az ellenzék állandóan próbálta felhívni a figyelmet. György István szerint Budapestnek egy gyenge, szervezetlen és a lobbiérdekeknek önmagát kiszolgáltató vezetése van, és minden túlköltekezés, pénzügyi panama, határidőcsúszás, korrupciós ügy ennek az egyenes következménye.
Staudt Gábor, a Jobbik főpolgármester-jelöltje úgy vélte: bizonyos esetekben az egész fővárosi politikai garnitúra felelőssége is felvetődhet, hiszen például a Margit híd felújításának csaknem 30 milliárdos költségvetését az ellenzék is megszavazta, pedig szakértők szerint az egész beruházás 16 milliárd forintnál nem kerülhet többe. A jobbikos politikus szerint a 4-es metróra immár kár szót vesztegetni, az a „vicc kategóriába” tartozik. Azt azonban ő is megkockáztatta, hogy nem 60 milliárd forint, hanem annak sokszorosa lehet az az összeg, amely magánzsebekbe vándorolt a különböző nagyberuházásoknál. Ezért a Jobbik kezdeményezi majd, hogy az új városvezetés az összes gyanús beruházást vizsgálja felül szakértők bevonásával.
Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje rámutatott: a 4-es metró költségvetése a kezdeti 150 milliárd forintról 550 milliárdra, a Margit híd felújítása pedig 13-ról csaknem 30 milliárdra emelkedett, ezért a fő kérdés az, milyen szempontok alapján vizsgáljuk ezeket a nagyberuházásokat, mit tekintünk valós kárnak, mit számítunk ide. Ha ugyanis annak a szervezetlenségnek és koncepciótlanságnak az öszszesített hatását nézzük, amely a főváros vezetését jellemezte az elmúlt két évtizedben, akkor a 60 milliárd forintnak a többszörösére rúghat a valós kár – hangsúlyozta. Úgy vélte: a legtöbb fővárosi nagyberuházást a pillanatnyi befektetői érdekek mozgatják, az útfelújításokat nem hangolták össze, és így gyakran előfordul, hogy az elkészült útszakaszokat más javítások miatt pár hét vagy hónap után föltúrják. Jávor Benedek úgy látja: a közösségi közlekedés átgondolatlansága nemcsak közvetlen pénzügyi károkat, hanem környezeti károkat is okoz.
Horváth Csaba MSZP-s főpolgármester-jelölt nem kívánta kommentálni a jelentéstervezet megállapításait, mint mondta: „reagáljon arra a városvezetés”. Ez azért is figyelemre méltó, mert Horváth Csaba 2006 és 2009 között főpolgármester-helyettesként vette ki a részét a budapesti botrányokból, 2009 szeptemberétől novemberig pedig a BKV felügyelete is az ő hatáskörébe tartozott.
Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója sem volt túl közlékeny, ő arra hivatkozva tért ki az ügy kommentálása elől, hogy „jelen pillanatban csak egy jelentéstervezet készült el”, amely szerinte az egyik ellenzéki párt képviselőjének a véleményét tükrözi. – A főváros majd a jelentés elfogadása után, a szöveg végleges változatának ismeretében reagál – ígérte.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
