A vonal végén Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenccel kétszer, Szilvásy Györggyel pedig egyszer beszélt telefonon a tévéostrom éjszakáján Szabadfi Árpád. A volt országos rendőrfőkapitány-helyettes tegnap cáfolta Gyurcsány állítását, miszerint az exkormányfő utasítást adott neki az épület megvédésére. Eközben először beszélt két rádiós arról, mi történt a „rendőri bázissá” alakított Magyar Rádió udvarán 2006 szeptemberében.

Kártérítés október 23-ig. A kormány tegnapi ülésén úgy határozott, hogy az állami vezetői mulasztások és a 2006. őszi törvénytelen rendőri fellépés kárvallottjai legkésőbb az október 23-i nemzeti ünnepig megkapják a nekik járó kártérítést. Nagy Anna kormányszóvivő elmondta: a kormány tegnap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára határozatot fogadott el az állami vezetői mulasztások, valamint az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatainak kártérítéséről. Hozzátette, hogy a döntésnek szimbolikus jelentősége van, hiszen a magyar demokrácia történetében eddig alig fordult elő, hogy a kormány kimondja: az állami vezetők mulasztásai nem maradnak következmények nélkül.

Szabadfi Árpád volt országos rendőrfőkapitány-helyettest hallgatta meg tegnap a 2006. őszi rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság. A tábornok elmondta: a tévéostrom éjszakáján először Gyurcsány Ferenc hívta őt, és tájékoztatást kért az eseményekről, másodszor viszont ő hívta a miniszterelnököt, hogy beszámoljon neki az épület elfoglalásáról. Szabadfi Árpád – aki akkor Bene László távollétében az országos főkapitány jogkörében járt el – azt mondta: meg volt illetődve, mert előtte még soha nem beszélt miniszterelnökkel, azt viszont tagadta, hogy utasítást kapott volna a tévé székházának megvédésére. Pedig ezt maga Gyurcsány nyilatkozta aznap este a TV2-nek. Szabadfi emlékezete szerint az akkori miniszterelnök csupán általánosságban fogalmazta meg azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel meg kell védeni.
Morvai Krisztina (Jobbik) azon közbevetésére, hogy miért őt hívta Gyurcsány, hiszen a jogszabályok szerint a kormány a rendészeti miniszteren keresztül irányítja a rendőrséget, Szabadfi nem tudott válaszolni. A főrendőr közölte: Szilvásy György akkori titokminiszter is hívta őt, de emlékei szerint csak arról tájékozódott, hogy mi történik a Szabadság téren. Arra a kérdésre, nem furcsállotta-e, hogy egy olyan miniszter keresi, aki nem is a felettese, Szabadfi nemmel válaszolt. Hozzátette: próbálta hívni Petrétei József rendészeti minisztert, de őt nem tudta elérni.
*
Erre Révész Máriusz (Fidesz) megjegyezte: ez egybevág a tárcavezető szavaival, aki otthon, papucsban nézte a tévét. A képviselő szerint vagy dilettantizmus, vagy valami ennél sokkal súlyosabb probléma vezetett oda, hogy a rendőri vezetők késlekedtek a fontos döntések meghozatalával, magukra hagyták az épületet védő pár tucat rendőrt, és nem sok híja volt, hogy valaki emiatt meghaljon.
Eközben először beszélt a Magyar Rádió udvarán történtekről két rádiós a tegnapi albizottsági ülésen. Mangel Gyöngyi arról számolt be, hogy 2006. szeptember 20-án éjszakai műsorvezető volt, és mivel nyitva volt a stúdió ablaka, furcsa zajokat, kiáltásokat, pufogást hallott az udvarról. Kinézett, és rendőröket látott, akik ráüvöltöttek, hogy azonnal zárja be az ablakot, és ne leskelődjön. Bár az ő ablakából nem látta, rádiós kollégáitól megtudta, hogy a rendőrök mellett civilek is voltak az udvaron (az utcán levadászott emberek – a szerk.). Hozzátette: az udvaron később vérfoltokat láttak. Mangel Gyöngyi elmondása szerint a rendőrök már a szeptember 18-i tévéostrom után megkezdték a rádió birtokba vételét: a földszinti ablakokra fémlapokat szegeztek, az épület körül és belül kordonokat állítottak fel, az egyik helyiségben pedig parancsnoki bázist alakítottak ki. – Nekünk ez nagyon kellemetlen volt, hisz közintézmény vagyunk, nem rendőri bázis – fogalmazott a rádiós, aki arról is beszélt, hogy próbáltak hírt adni a rádió udvarán történtekről, de felsőbb utasításra ezt nem engedték adásba.
Bár a tegnapi albizottsági ülésre Such György akkori rádióelnököt is meghívták, ő más elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg.
Krassó László, a rádió elnöki hivatalának volt igazgatója közölte: még az ő irányítása alatt egy kamerarendszert szereltek fel, amely gyakorlatilag az egész intézményt behálózta. Ennek ellenére az albizottság előtt tegnap meghallgatott két fiatal lány, Csáki Lívia és Garamszegi Laura azt közölte: hiába kérték a rendőrségtől a kamerák felvételeit, amelyek bizonyítják, hogy a rádió udvarán velük együtt sokakat megkínoztak, a rendőrök ezt megtagadták.
A két lány elmondta: ok nélkül brutálisan megverték őket, egyikük személyes tárgyait a börtönben elvették, az előzetes letartóztatást pedig úgy rendelte el első fokon a nyomozati bíró, hogy meg sem hallgatta őket, és még csak azt sem kérdezte meg, mitől véres Csáki Lívia feje (a rendőri ütlegtől – a szerk.) Az albizottság előtt Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke általánosságban azt mondta: a nyomozati bírónak a jogszabályok szerint lehetőséget kell adnia a gyanúsítottnak a védekezésre, és rá kell kérdeznie az esetleges sérülések eredetére; ha ezt nem teszi meg, azzal súlyos jogszabálysértést követ el. Ismert, Szívós Mária egyik elnöke volt azoknak a másodfokon eljáró bírói tanácsoknak, amelyek a 2006 őszén első fokon elrendelt előzetes letartóztatások mintegy 97 százalékát megszüntették. A bíró minderről általánosságban csak annyit mondott: egyrészt nem voltak a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékok, másrészt nem álltak fenn a letartóztatás különös indokai (szökés, elrejtőzés veszélye, bizonyítás meghiúsítása, bűnismétlés).
Révész Máriusz megjegyezte: ki kell vizsgálni azoknak a rendőröknek, ügyészeknek és bíróknak a szerepét, akik ezekben a jogsértő eljárásokban részt vettek. Hozzátette: az ilyeneknek semmi keresnivalójuk nincs a rendőrségen, az ügyészségen vagy a bíróságon.
Az albizottság holnap Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt és helyettesét, Lapid Lajost hallgatja meg.