A tokhalak közé tartozó viza a legnagyobb termetű halak egyike, súlya elérheti az egy tonnát is. Élete java részét nem édesvízben, hanem a Fekete-tengerben éli, de ívni felúszik a folyókba. A középkor korai századaiban Bécs fölött, a Duna felső szakaszán is előfordult, ám a duzzasztóművek megépítése óta oda már nem tudott eljutni. Magyarországon egészen a nyolcvanas évek közepéig tudtak szaporodni, de egyre kevesebb példány érkezett. Romániai tömeges halászatuk, valamint a Fekete-tenger szennyeződése miatt ugyanis számuk az Al-Dunában is megcsappant, s 1984-től kezdve nem tudtak a magyar Duna-szakaszig felúszni, mert útjukat állta a Vaskapu II. (Hazánkban utoljára 1987-ben, Paksnál sikerült egy példányt kifogni, előtte pedig 1972-ben Ercsinél került hálóba egy viza.)
Ahhoz, hogy a viza újra megjelenjen a Dunában, a folyó vizének tisztaságáért is tenni kellett, ebben jelentett nagy előrelépést a szennyvíztisztító program – mutatott rá Fazekas Sándor. A most telepített, körülbelül száz vizát a magyar Rideg Árpád és a román Robert Raduta összefogásával nevelték fel. A szaporítást Romániában, a nevelést pedig különféle magyarországi haltelepeken végezték. A program gazdái azt remélik, 2020-ra visszatér a viza a folyó felsőbb szakaszaira is, ehhez azonban minden olyan szakaszon hallépcsőket kell építeni, ahol jelenleg duzzasztóművek akadályozzák a halak vándorlását. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a természetet ért emberi kártételeket az embernek is kell helyrehoznia. Erre ösztönöz az Európai Unió Live programja, az 1998-tól hatályos Duna konvenció, de a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság 2009 decemberében elfogadott vízgyűjtő gazdálkodási terve is. A program összhangban van az ENSZ elvárásaival is, a nemzetközi szervezet az idei évet a biológiai sokféleség évének nyilvánította.
A vizatelepítő program mintája a több évtizede indult sikeres rajnai lazactelepítés, amihez Magyarország a szigetközi hallépcsők megépítésével járult hozzá. A vizaprogram is nemzetközi összefogással valósul meg, amiben hazánk mellett érintett Németország, Ausztria, Szerbia és Románia is. A szakértők szerint ha évente 20-30 millió forintot sikerül telepítésre fordítani, s harmincezer ivadékot minden évben betenni a Dunába, akkor 2020-ra valóban újra lehet halászni vizára a folyón. A kiváló ízű viza ugyanis hosszú évek alatt éri el a kifejlett állapotot.
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
