Életpályamodell az éhhalál helyett

Felborult a nemzeti műveltség, Harry Potter lassan kiszorítja János vitézt. Ez is jelzi, hogy jelentős változtatásokra volna szükség a Nemzeti Alaptantervben – mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára tegnap Püspökladányban, a Hajdú-Bihar megyei tanévnyitón.
Kijelentette, meg kell találni a megfelelő arányt a kompetenciák elsajátítása és az ismeretterjesztés között. Az új Nemzeti Alaptantervben minden iskolatípushoz kerettantervnek kell készülnie, amiben az ismeretterjesztésnek a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell adni. A közoktatás átfogó reformja kapcsán közölte: jelenleg kidolgozás alatt áll az új közoktatási törvény, ezt jövő tavasszal tervezik a parlament elé terjeszteni. A törvényt keretjogszabálynak szánják, amelyben nem kívánnak részletes szabályozásokat alkotni, ám célul tűzik ki, hogy az oktatás visszatérjen a Magyarországon hagyományokkal rendelkező tradicionális értékekhez. A pedagógusokról szólva bejelentette: egy éven belül érezhető változásokat kívánnak elérni a munkakörülményekben. Az átlagfizetések ebben a szférában ugyanis a diplomás átlagbérnek, ami 300 ezer forint, mindössze a felét érik el. Életpályamodellt kívánnak létrehozni, amiben a pálya visszakapja a becsületét, hogy ne az éhhalált válassza az, aki pedagógusnak megy. A béreken a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan tudnak és akarnak javítani – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
Fontosnak nevezte, hogy az oktatási munkát egy szakmai támogató-ellenőrző rendszer is segítse, amely objektív visszajelzést ad a pedagógusoknak a végzett munkáról. Hangsúlyozta: nem a szakfelügyeleti rendszert kívánják visszahozni, de annak pozitív eszközrendszerét feltétlenül hasznosítani szeretnék. Úgy fogalmazott: egy tekintélyes kollégától érkező tanács nem hátráltatja, hanem segíti a tanár munkáját.
A közoktatási intézmények finanszírozása kapcsán rámutatott: jelenleg az oktatási intézmények kiadásainak 90 százalékát a bérköltségek teszik ki, ezt a tételt – ellentétben a mai állapottal, amikor a költségek 50 százalékát az önkormányzatok, 50 százalékát pedig az állam állja – 100 százalékban az államnak kell magára vállalni, a költséget finanszírozni kell, és garanciát kell vállalni a kifizetésekre.
Ha egy önkormányzat a rá háruló mintegy 10-15 százalékos terhet nem tudja vállalni, akkor az állam dolga az adott iskola működtetésének teljes átvétele – fejtette ki.