Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, legfeljebb 150 millió forintos értékhatárig igényelhető, 3 százalékos kamatozású vállalati hitel a fiskális ösztönzők eszköztárába illeszkedik – fogalmazott Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Hozzátette: a jelenlegi környezetben, amikor a piaci vállalati hitelek jellemzően 4,5 százalékos kamatszint körül mozognak, ez a konstrukció érezhető könnyebbséget jelenthet a kis- és középvállalkozások számára.

Fix 3 százalékos hitel – a vállalkozások végre levegőhöz jutnak
Az elemző kiemelte: a hitel szabad felhasználású, így a vállalatok nemcsak fejlesztésre, hanem működési költségeik, például bér- vagy energiafinanszírozás fedezésére is fordíthatják. Ez különösen fontos lehet most, amikor a kkv-szektor egész Európában nehéz helyzetben van a magas energiaárak, növekvő munkaerőköltségek és gyengülő kereslet miatt.
Pásztor szerint a magyar vállalkozások körében az elmúlt időszakban elhalasztott beruházások és a negatív gazdasági hangulat együttesen is visszavetették a növekedést, ami már a GDP-adatokban is érzékelhető. A szakértő úgy látja, a kedvezményes hitelprogram segíthet megtörni ezt a tendenciát:
ha a vállalkozások forráshoz jutnak, növekedhet a beruházási kedv, és elindulhat egy pozitív munkaerőpiaci láncreakció.
– Amennyiben a cégek lélegzetvételhez jutnak, az nemcsak a foglalkoztatásban, hanem a fogyasztásban és a gazdasági teljesítményben is kedvező hatást hozhat – fogalmazott az elemző. Mint mondta, a beruházások élénkülése és a munkahelyek megőrzése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar gazdaság stabilizálódjon, és középtávon ismét növekedési pályára álljon.
A program az egyik legfontosabb ösztönző lehet a magyar gazdaság élénkítésére
Pásztor Szabolcs szerint az intézkedés különlegessége, hogy a vállalkozások pénzügyi mozgásterének növelésével nemcsak az egyes szektorokat, hanem a teljes gazdaság szerkezetét is pozitívan befolyásolhatja. A támogatott kamatszint mellett felvett hitelek lehetővé tehetik
- a digitalizációt,
- az energiahatékonysági beruházásokat és
- az exportbővítést is,
amelyek hosszabb távon versenyképességi előnyt jelenthetnek.