NGM: Új fokozatba kapcsol a hazai kkv-k támogatása

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének értelmében – a szeptembertől elindított 3 százalékos lakáshitelprogramot és a 3 gyermekes anyák számára október 1-jétől biztosított teljes szja-mentességet követően – a hazai kkv-k támogatása is új fokozatra kapcsol. Mától hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a vállalkozások számára a Széchenyi-kártya-program (SZKP) keretében.

Jelentős segítséget kapnak a hazai vállalkozások Forrás: Shutterstock

A Kavosz már közzétette a módosított üzletszabályzatokat, az új fix 3 százalékos Kkv vállalkozói termékcsomag kapcsán. Ezzel párhuzamosan minden részt vevő banknál elstartolt a kamatcsökkentés, így a CIB, Erste, Gránit, K&H, MagNet, MBH, OTP, Raiffeisen, UniCredit és Oberbanknál is. A kamatcsökkentés egy 100 millió forintos hitel esetében akár 1,5 millió forint megtakarítást jelenthet – írja hétfői közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormány a hazai vállalkozások támogatása érdekében 2024 novembere óta több lépcsőben csökkentette az SZKP-termékek kamatait, így 2024 novemberében az újonnan igényelt beruházási hitelek kamata 5 százalékról 3,5 százalékra, majd 2025 februárjától 3 százalékra mérséklődött. 2025 februárjában a likviditási típusú hitelek kamata is 5 százalékról 4,5 százalékra csökkent. Az elmúlt hónapokban a kamatcsökkentések óriási érdeklődést váltottak ki, így több száz milliárd forintnyi forrás jutott el a magyar vállalkozásokhoz. A mától induló kamatcsökkentéssel beérett a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésének gyümölcse.

A kormány döntése értelmében mától az SZKP összes konstrukciója — tehát a likviditási és a beruházási hitelek is — 3 százalékos fix kamattal érhetők el. A Széchenyi-kártya-program Max+ hiteleinek célja a hazai vállalkozások pénzügyi stabilitásának és versenyképességének erősítése. 

A konstrukciók a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Kavosz Zrt., a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a kereskedelmi bankok közreműködésével érhetők el az ország teljes területén.

A vállalkozások a program keretében hét finanszírozási forma közül választhatják ki az igényeikhez leginkább illőt. A likviditási típusú konstrukciók közé tartozik a Széchenyi turisztikai kártya Max+, a Széchenyi-kártya folyószámlahitel Max+, valamint a Széchenyi likviditási hitel Max+. Ezek a hitelek szabad felhasználásúak, így a vállalkozások szabadon dönthetnek arról, mire fordítják az így biztosított forrást. Mindhárom konstrukció esetében a kamat fix 3 százalékra csökkent október 6-tól, az igényelhető összeg pedig egy- és 250 millió forint között mozog.

A Széchenyi Mikrohitel Max+ konstrukció a korábbinál kedvezőbb feltételekkel, megemelt, akár 150 millió forintos maximális hitelösszeggel segíti az 50 fő alatti vállalkozásokat. A további beruházási célú finanszírozások körében a Széchenyi beruházási hitel Max+, a Széchenyi lízing Max+, valamint az Agrár Széchenyi beruházási hitel Max+ biztosít lehetőséget fejlesztések megvalósítására, egy- és 500 millió forint közötti összegben, 2025 februárjától szintén 3 százalékos fix kamat mellett.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: 

a program minden termékénél vállalkozásonként 150 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre, amely biztosítja, hogy a vállalkozások mérettől és ágazattól függetlenül megfelelő mértékű támogatást vehessenek igénybe. 

A 3 százalékos fix kamatozású hitelek stabil forráskerete tovább erősíti a magyar vállalkozások biztonságát. A kormány üzenete világos: a hazai vállalkozások mindennapi működésük finanszírozása során, a növekedés és a fejlesztések időszakában egyaránt számíthatnak ránk.

A konstrukciók a működési stabilitás megőrzése mellett ösztönzik a fejlesztéseket, a beruházásokat és a munkahelyteremtést. A kormány célja, hogy a kedvezményes fix 3 százalékos kamatozású hitelekkel tovább erősítse a magyar vállalkozások pénzügyi rugalmasságát, elősegítse a hazai vállalkozói szféra hosszú távú fejlődését és támogassa a gazdasági növekedést – áll a tárca közleményében.