Harc a feketevágás ellen

Bár hazánk baromfi-nagyhatalomnak nevezhető, az ágazat helyzetét javítaná, ha csökkenne az élelmiszertermékek áfája, és betiltanák a számlát helyettesítő szállítójegyek használatát. Ma minden negyedik csirkét feketén vágják le az országban – mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke.

Tegnap a nagyüzemi körülmények között tartott brojlercsirke értékesítési lehetőségeit taglaló tanácskozáson az elnök rávilágított: míg a cukor-, a növényolaj- és a konzervipar jórészt olyan befektetők kezébe került, akik a leépítésben és a nyugati import behozatalában voltak érdekeltek, addig a baromfiipar 90 százalékban olyan hazai tulajdonosok kezén maradt, akik továbbra is termelni kívánnak. Az ágazat a piaci nehézségek ellenére jól teljesít, az éves kibocsátás 215 ezer és 245 ezer tonna között van. Az egy főre eső csirkehúsfogyasztás Magyarországon most kifejezetten magas. Ez azt jelenti, hogy míg az Európai Unióban 25 kiló baromfit esznek évente az emberek, mi magyarok átlagosan 32 kilogrammot fogyasztunk, amiből a csirke közel 19 kilogrammot tesz ki. Az ágazatnak jó hír, hogy mind a világban, mind itthon a kereslet további bővülésére lehet számítani, ami a várakozások szerint elsősorban India és Kína gazdasági növekedésének lesz köszönhető.
A növekvő piacból sokan részesednének. A baromfitenyésztésben a hatékonyság terén Brazília diktálja az iramot. Ott 32 naposan a vágóhídra küldik a nagyüzemi csirkét, amelynek súlya eléri a három kilogrammot, és mindössze 1,45 kilogramm takarmányt használ fel egy kilogramm hús előállításához. Magyarországon a takarmányfelhasználás 1,8-2 kiló között van, a vágósúly pedig átlagosan 2,15 kilogramm. A versenyképes magyar baromfiipar fenntartásához Bárány László szerint a közeljövőben szükségs lesz az áfa csökkentésére, az importhús szigorú ellenőrzésére, a baromfi-kereskedők szigorúbb szűrésére és a számlát helyettesítő bizonylatok megszüntetésére. Az áfacsökkentés az elnök szerint nem jár adóbevétel-kieséssel, mert a feketegazdaságból az áru átáramlik az adózott termékek piacára. Hasonló eredmények várhatók az általános számlaadási kötelezettség bevezetésétől is – közölte. Bárány László szerint az is szükséges, hogy a gazdálkodók könnyebben hozzáférhessenek a pályázatokhoz, és a hitelezési gyakorlat is megváltozzon. Azok a termelők ugyanis, akik jelenleg nem tudják saját erőből kifizetni a baromfinevelés költségeit, nagyon kiszolgáltatottak, és igen csekély jövedelem mellett dolgoznak.