Általában korántsem az etnikai hovatartozás egy-egy gyermek iskolai lemorzsolódásának a valóságos oka – fejtette ki Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa egy romaintegrációról szóló minapi műhely-konferencián. A kutató szerint e látszólagos ok helyett sokkal inkább azzal indokolható a szóban forgó jelenség, hogy az adott családokban alacsony a szülők társadalmi és gazdasági státusa, szegényesek az otthoni körülmények, és nem megfelelő a születéstől számított egészségi fejlődés. Az életpálya-felmérés adataiból kíméletlenül levezette: a lemaradást nem az etnikai hovatartozás okozza, hiszen vizsgálataikban egyértelműen nullára csökkent az eltérő etnikai, de azonos társadalmi és gazdasági viszonyokkal rendelkező gyerekek közötti különbség.
Kertesi Gábor hangsúlyozta, a hátrányos helyzetű gyermekeket jobban fel lehetne készíteni az oktatásra, ha korábban járhatnának óvodába, illetve ha fejlődésüket az ország elmaradottabb területein is védőnők kísérhetnék figyelemmel. Az akadémiai intézet munkatársa megállapította: miközben a közép- és a felső osztály 90 százaléka járatja gyermekeit óvodába, aközben a lakosság kevésbé iskolázott rétegeinél ez az arány csak 50-70 százalékos.
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár helyeselte a gyermekek minél korábbi óvodáztatását, hogy az iskoláskor kezdetén ne induljanak ledolgozhatatlan hátrányból. Hozzátette: ezt a kormány új intézmények – bölcsődék, óvodák – építésével erőteljesen támogatni is kívánja. Lazítani kell, mondta, azokon az előírásokon, amelyek ezt a kistelepüléseken gátolják; erre a házióvoda-rendszer kialakítása jó megoldásnak tűnik. Balog Zoltán szerint a szegregáció elleni küzdelem, amely nincs tekintettel a helyi viszonyokra, sokkal többet árt, mint amennyit használ a békés együttélésnek és az összefogásnak.
origo.hu
Kiderült, mi lehetett Tseber Rolanddal Ukrajna valódi célja
