Bőven meglehet a hiánycél

Bár szeptemberben az éves hiánycél 125 százaléka teljesült, az év utolsó hónapjában várhatóan hatalmas többlet alakul ki az államháztartásban, így – ha a kormány nem költi el a bevételeket – a 3,8 százalék helyett 3,3 százalék lehet a hiány. Decemberben a banki különadó második részlete, a válságadókból és a magánnyugdíj-pénztári befizetésekből származó bevételek felturbózzák a központi kasszát.

Szeptemberre az egész évre előirányzott hiány 125 százaléka teljesült, az első kilenc havi deficit 1089 milliárd forintot tett ki. A szóban forgó hónapban az államháztartás 7,7 milliárd forint hiánnyal zárt – tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap. Az államháztartás részletes adataiból kiderül, hogy a vártnál több bevétel érkezett a forgalmi adóból, ami a kiskereskedelem élénkülését jelzi.
A kormányfő által bejelentett intézkedésekkel bőven teljesülni fog év végére a 3,8 százalékos hiánycél. Novemberben még – a szokásosnak megfelelően – hiánnyal zárhat a kassza, amit némiképp mérsékelni fog a magánnyugdíj-pénztári befizetések 30 milliárd forint értékű visszatartása. Decemberben azonban a korábbi éveknél – amikor jellemzően 120-140 milliárd plusz keletkezett – jóval magasabb többlet keletkezésére lehet számítani. Ekkor fizetik ugyanis be a pénzintézetek a különadó második részletét (100 milliárd forint), amihez hozzájönnek a válságadóból keletkező bevételek (160 milliárd forint) és az utolsó havi magánnyugdíj-pénztári összeg (30 milliárd forint).
– Amennyiben a kormány a hihetetlenül nagy decemberi többletet nem költi el (például Mol-részvények vásárlására vagy a kórházak adósságára), 3,3 százalék körül lenne a hiány év végére – mondta a Magyar Nemzetnek Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. – Mindenki tudja, hogy idén és jövőre teljesíthető a hiánycél. Az igazi kérdés az, hogy a kormány mit tervez 2011 után – tette hozzá a Takarékbank elemzője. Szerinte lehet arra számítani, hogy a gazdasági növekedés segít majd a válságadók kivezetésében, azonban a piac türelmetlenül várja a bürokráciacsökkentő intézkedéseket. Mint mondta, a strukturális reformok körvonalazására, a teljes államigazgatási rendszer átvilágítására lenne szükség. – Akkor tudnám elhinni, hogy az állami nyugdíjrendszer biztonságosabb, ha a teljes ellátórendszert átalakítanák, például a több százezer „álrokkantat” visszaküldenék a munkaerőpiacra – tette hozzá Suppan Gergely.
– Magyarország az egyik legjobb hiányt teljesíti idén és jövőre az Európai Unióban, azonban a gazdálkodás szerkezete nem biztos, hogy ideális – mondta lapunk kérdésére Pájer Tamás, az ING befektetési igazgatója egy tegnapi háttérbeszélgetésen. Ennek ellenére a pénzintézet szerint a magánnyugdíj-pénztári befizetések felfüggesztése elvárható áldozat abban az esetben, ha az állam később ezt a kiesést valamilyen formában megtéríti. Pájer Tamás szerint is a piac jelenleg arra kíváncsi leginkább, hogy „miképpen tudja magát az állam leépíteni”. A szakember úgy látja, hogy nem is az államadósság a nagy probléma, Magyarország sérülékenysége a külső adósság mértékéből fakad. A sajtóértekezleten jelenlévő Al Denholm, az ING globális befektetési helyettes vezetője a kormány bejelentéseivel kapcsolatos kérdésünkre megjegyezte, hogy a hiányokat az egész világon zabolázni kell, nincs ebben semmi különös, s részükről elfogadható a magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti eltérítése is. Aggódnak a W alakú recesszió kialakulásának veszélye miatt, jelenleg azonban nincsenek még erre utaló jelek, hiszen a jól teljesítő német gazdaság húzza magával a magyart is.