Nem szennyeződött az ivóvízhálózat és a szennyező anyag sugárzása sem nagyobb az átlagos mértéknél a vörös iszappal elöntött területen – közölte tegnap az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a folyamatos mintavétel eredményei alapján. A lakosságot kétóránként tájékoztatják a helyzetről, a kárfelszámolás azonban hónapokig is eltarthat. A közműszolgáltatásból hétfőn kizárt területeket szakaszosan kapcsolják vissza az ellátásba. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a Marcal folyó teljes hosszán tegnap harmadfokú készültséget rendelt el. Az erősen lúgos vörös iszap már elérte a folyót, amibe három helyen savasító anyagot öntöttek, illetve nagy mennyiségű gipsszel próbálják lekötni a szennyeződést, hogy az ne érhesse el a Rábát és a Mosoni-Dunát. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint ez néhány napon belül bekövetkezhet. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet tegnap a tíz évvel ezelőtti nagybányai ciánkatasztrófához hasonlította a történteket, s azonnali elhárítást követelt. Hazai szakemberek szerint ilyen méretű katasztrófára emberemlékezet óta nem volt példa, így felbecsülni sem lehet, mekkora a kár. A helyszínre utazott a Magyar Tudományos Akadémia kilenctagú szakértői csoportja, hogy javaslatot tegyen a kár felszámolására. A vegyészekből, biológusokból, környezetvédelmi szakemberekből álló csoport tegnapi jelentése legfontosabb feladataként a kutak vízminőségének felmérését jelölte meg.
A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság döntött arról, hogy megtiltják a szennyeződött élelmiszerek és takarmányok fogyasztását. Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság és a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, fideszes országgyűlési képviselő azt mondta: kérik a lakosságot, hogy a kiskertek veteményeit se fogyasszák, de védőmaszkra nincs szükség, ugyanis a levegőben nincs szennyező anyag. A Veszprém, a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ – mint első fokú vadászati és halászati hatóság – tegnap a térségben a visszavonásig érvényes halászati, horgászati, vadászati tilalmakat rendelt el. A tilalom alá eső területek kiterjedése módosulhat, amiről folyamatosan tájékoztatnak.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár tegnap elrendelte, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek vizsgálják felül a zagytározók engedélyét. A rájuk vonatkozó előírások eltérők lehetnek, befolyásolhatják ezeket a létesítmény tulajdonságai, a hulladék mennyisége és minősége, a tárolt zagy árhullámának csillapítására alkalmas tulajdonságai. A szabályokat befolyásolhatja az időtartam is, mely alatt egy árhullám olyan területet ér el, ahol emberek tartózkodnak. A zagytározó gátak sérülése esetén az emberi életet fenyegető veszély akkor áll fenn, ha a víz vagy a zagy szintje a tározó területén kívül legalább 0,7 méter a talajszint fölött, a víz vagy a zagy sebessége meghaladja a másodpercenkénti fél métert.
– Magyarországon a még működő ajkai timföldüzem mellett, továbbá a már bezárt almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldüzemek közelében vannak olyan zagytározók, amelyekben vörös iszap is található – mondta Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület projektvezetője. Becslése szerint az unióban veszélyes anyagnak nem számító vörös iszapból körülbelül 35 millió tonnát tárolhatnak az országban. A lúgos kémhatású vörös iszap a bőrt és a szemet marja. A vizekbe kerülve halpusztulást okozhat, bár nem akkorát, mint a ciánmérgezés. Az emberekre nézve veszélyes, ha mérgezett állatot fogyasztanak – írta a Levegő Munkacsoport. Értékelésük szerint a vörös iszapnak a kiszáradt talajból felszálló pora is mérgező az emberekre, állatokra. A vörös iszap olyan, súlyosan egészségkárosító nehézfémeket tartalmazhat, mint az idegméreg ólom, a rákkeltő kadmium, arzén és króm. Megvan az esélye, hogy radioaktív anyagok is feldúsulnak a vörös iszapban. További súlyos veszélyt jelenthet, ha az iszap bejut a talajvízbe. Utóbbi szétterítheti a szenynyeződést, ami bekerülhet az ivóvízbázisba, a termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel szennyezett ivóvíz erősen mérgező. Egyes nehézfémek felszívódnak a növényekbe is. A nehézfémmel szennyezett területeket általában talajcserével kármentesítik, a szennyezett földet pedig veszélyeshulladék-lerakóba viszik.
– A vörös iszap zagytározójába került anyagok annak a tevékenységnek a végtermékei, amelyek akkor keletkeznek, amikor az alumínium-oxidokat különválasztják a vas-oxidoktól – nyilatkozta Juhász Árpád geológus. Az előbbiek kerülnek később a timföldkohókba, az utóbbiak pedig a lúgos vegyülettel a zagytározóba. A tárolt anyagban különböző nehézfémek vannak, például előfordul a vas mellett titánium is. A radioaktív anyag jelenléte azonban elenyésző – tette hozzá a szakértő, aki a zöldekkel szemben azt állítja, a veszélyes anyag nem okozhat mérgezést a folyókba kerülve, mert felhígul, de megváltoztathatja a víz kémiai öszszetételét, és ez eredményezhet nagy halpusztulást. Az ország több pontján vannak még eltemetve olyan veszélyes hulladékok, amelyek súlyos károkat okozhatnak, ha nem sikerül stabilizálni a helyzetüket. Ürömön, a csókavári bányában például gázgyári salak pihen, amely eltávolításra vár, mert könnyen beszivároghat a budai fürdők vizét adó talaj alatti hőforrásokba. A kőbányában elhelyezett 60 ezer tonnányi gázmassza területét sikerült szigetelni, de az ottani kármentesítésre eddig nem volt pénze a minisztériumnak. Nagytétényből nemrég sikerült eltávolítani a talajból azt az óriási ólomszennyezést, amelyet az egykori Metallochemia gyártelep okozott.
origo.hu
Milliárdos házak a magyar ingatlanpiacon – Szegeden is akad luxusotthon
