Eltérő vizsgálati eredmények

Mérgezőbb a vörösiszap-szennyezés során kiáradt anyag, mint azt a hivatalos közlések állítják, nehézfémek és arzén is nagy mennyiségben található benne – közölte tegnap a Greenpeace. Vizsgálati eredményeiket a katasztrófavédelem nem tekinti irányadónak. Eközben újabb hatósági vizsgálat indult más vörösiszap-tárolóknál, a természetvédők pedig légi felvételt hoztak nyilvánosságra arról, hogy nem lehetett alaptalan a lakosság állítása a Mal Zrt. gátjainak korábbi szivárgásáról.

Újraindítanák a gyárat. Ajka polgármestere levelet írt tegnap a miniszterelnöknek, amelyben arra kérte Orbán Viktort, hogy az 1100 dolgozót foglalkoztató timföldgyár folytathassa a működését. Közlése szerint a Mal Zrt.-vel kapcsolatban lévő társaságok dolgozói létszáma több ezer, s veszélybe kerülne a Bakonyi Erőmű működése és a város távfűtése is. Aggódnak a szakszervezetek is, hogy lakhelyük után a megélhetésüket is elveszítik az iszappal elöntött településeken élők, ha a Mal Zrt. nem folytathatja a termelést. A bánya munkavállalóinak és beszállítóinak, összesen tízezer embernek a lába alól csúszik ki a talaj – nyilatkozta Székely Tamás. A Magyar Vegyipari és Energiai Ipari Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke megfelelő lépésnek tartja, hogy azokat a munkavállalókat, akik nem dolgoznak a termelésben, a Mal átirányította a kárelhárításhoz, s ezért munkabért kapnak. Más esetben állásidőn kellene tartani őket, ami alacsonyabb a munkabérnél. A VDSZ elnöke szerint az iparágat és a munkavállalókat a hétfő óta tartó szakmaiatlan hisztériakeltés miatt fenyegeti veszély, emiatt nemcsak az alumíniumipar, hanem a teljes vegyipar hibásan került az érdeklődés középpontjába. A VDSZ tagszervezete, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet egy segélyezési számlaszámot nyitott, amellyel elsősorban a szakszervezeti tagoknak, dolgozóknak kívánnak segítséget nyújtani. A Munkástanácsok Országos Szövetsége közleményében együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit és vállalta egy család támogatását, amelynek feje a munkástanácsok tagja. A háttérben meghúzódó okok közt felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt húsz év zavaros privatizációs szerencsejátéka helyett a munkavállalók is részesülhettek volna az állami tulajdonból, ahogy ezt a munkástanácsok javasolta. (B. Á.)

Jóval mérgezőbb a Kolontárra és környékére zúdult iszap, mint a hivatalos tájékoztatásban azt közölték – állította tegnap a Greenpeace. A szervezet tájékoztatóján bemutatták a helyszínen vett minták laborvizsgálatának eredményeit. Egy magyar és egy osztrák független labor azt állapította meg, hogy az értékek meglepően magasak voltak, többek között az arzénkoncentráció is a kétszerese a vörösiszapra jellemzőnek, de találtak a mintákban határértéket meghaladó higanyt is. A Greenpeace a kolontári katasztrófa helyszínén gyűjtött iszapot párhuzamosan vizsgáltatta meg a budapesti Bálint Analitika Intézettel és a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal – mondta el Szegfalvi Zsolt. A zöldszervezet munkatársa megjegyezte: az Állami Tisztiorvosi Szolgálat által október hetedikén közzétett megnyugtató anyagokkal a Greenpeace érdemben nem foglalkozott, mivel azok az 1987-es mintavételen alapultak. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása ugyanakkor az volt, hogy a vörösiszap nem tartalmaz az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű kioldható nehézfémet, higany például nem is található az anyagban és az akadémiai elemzésben arzénról sem ejtettek egy szót sem – emlékeztetett Szegfalvi Zsolt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) erre válaszul közölte, az MTA és az ÁNTSZ méréseit, adatait tekintik autentikus és tudományos forrásnak. Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket – írta az OKF, megjegyezve, a vízmintákat nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz. A levegő és a talaj szennyezettségét is folyamatosan mérik, de eredmény később várható.
A szennyeződés a szakértők tegnapi egybehangzó véleménye szerint a Dunát elérve már nem mutatott határértéket meghaladó pH-értékeket. Az viszont kérdés, miként lehet a földekre és a településekre kiöntött veszélyes hulladékot eltakarítani, és a szennyezés utóhatásait enyhíteni. Lapunk úgy tudja, a katasztrófa helyszínén tegnap már csak védőfelszereléssel lehetett kármentesítést végezni. A vörösiszap ugyanis elkezdett száradni, s por formájában a szervezetbe jutva súlyos egészségügyi károsodásokat, például daganatos megbetegedést is okozhat.
Horváth Erzsébet egyetemi docens, a Pannon Egyetem helyszínen dolgozó szakértői csoportjának koordinátora lapunknak azt állította: az eddigi adatok szerint a veszélyes anyag körülbelül öt centiméter mélyen juthatott a talajba, legsürgősebb ezt összeszedni. Az MTA szakértői csoportja közölte: a kiáradt lúgos anyag égési sérüléseket, szembe kerülve pedig szemkárosodást okozhat. Ennek oka, hogy amikor vízzel – például a bőrben levő vízzel – érintkezik, hő fejlődik, utóbbi helyi felmelegedést vált ki és égési sérüléseket okoz. Ezért sem mindegy, hány helyen tárolnak még vörösiszapot az országban. Információink szerint az ezzel kapcsolatos helyzetértékelés témája volt a védelmi bizottság tegnapi rendkívüli ülésének is, a legnagyobb területű tározónál, Almásfüzitőn pedig újabb hatósági ellenőrzést tartottak. A vizsgálatok azonban itt nem fejeződnek be, hiszen Mosonmagyaróváron, illetve Neszmély és Lábatlan környékén is vannak még vörösiszap-tározók, igaz, ezek megszilárdult állapotban őrzik a hulladékot.
A Természetvédemi Világalap (WWF) a terhelt területek feltérképezését követelte, s nyilvánosságra hozott egy légi felvételt, amely azt bizonyíthatja, hogy 2010 júniusában a kolontári iszaptározó hétfőn átszakadt tízes kazettájának egy helyen meggyengült a fala. A kazettákat körülvevő haváriacsatornákban több helyen látható vörösiszap, ami szivárgásra utal, vagyis mégis lehetett alapja a gátak megrongálódásának korábbi jeleiről. Ilyen esetben nemcsak a csurgalékot kell kezelni, hanem a szivárgást is meg kell szüntetni – figyelmeztetett Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.