Határozott romapolitika a beilleszkedésért

Szakmai és pénzügyi értelemben sorra felülvizsgálja a kormány a felzárkózási és esélyegyenlőségi programokat, amelyek gyakran az eredménytelen balliberális romapolitika „csontvázlelőhelyei” lehetnek. A leszakadt cigányrétegekkel való új kormányzati törődés nem tűnik sem álszentnek, sem megbélyegzőnek.

Világossá vált, hogy az Orbán-kormány a mélyszegénységen élők tágabb kategóriáján belül tekint azokra a roma tömegekre, amelyeknek nem sikerült beilleszkedniük az amúgy is nagy feszültségekkel terhelt társadalomba. Nem mossa össze ezt a szociokulturálisan is sajátos közösséget és a nem cigány nyomorgó rétegeket, de etnikai alapon nem zár ki senkit abból a célcsoportból, amelyre külön államtitkárság szakosodott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon (KIM) belül. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és csapata megpróbálja a csaknem lehetetlent: hogy valóban hatékonyan lépjen föl a mélyszegénység visszaszorításáért, kiemelt figyelemmel a cigányok integrációjára. Mindez azután, hogy bebizonyosodott: a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-időszakban tárcák sokaságánál aprózódott részterületekre a téma, romaintegrációra szakosodott élősködők kezén csorogtak el forintmilliárdok. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság közigazgatási helye, funkciója azonban több lehetőséget nyújthat arra, hogy az egyedül lehetséges módon, azaz egyidejűleg próbálják javítani az oktatási, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és lakhatási körülményeket a rászorultaknál.
A hivatalba lépett kormány egyik első intézkedése volt, hogy az árvíz okozta romok eltakarításába és a házak újjáépítésébe bevonta a helyi cigányokat is. Több államtitkárság közreműködésével az állam maga vette kezébe az árvíz sújtotta roma gyerekek mintegy 700 fős csoportjának balatoni üdültetését.
Utóbb létrejött a társadalmi felzárkózási és cigányügyi tárcaközi bizottság is, a minisztériumok idevágó munkájának és a felzárkózási programok összehangolására; elnöke Balog Zoltán államtitkár lett. Van irányítója az eddigi, sok esetben csúfos kudarcot vallott romaprogramok pénzügyi felülvizsgálatának is: Navracsics Tibor közigazgatási miniszter Farkas Flórián fideszes képviselőt, a Lungo Drom elnökét nevezte ki miniszteri biztosnak. E kormány politikája markánsan különbözik elődjétől a Kolompár Orbán vezette Országos Cigány Önkormányzathoz való viszonyulásában is. A baloldali–liberális kormányok aggálytalanul partnernek, sőt pártpolitikai szövetségesnek tekintették a rovott múltú vezetők által irányított OCÖ-t, mit sem törődve a folyamatos, alig palástolt gazdálkodási anomáliákkal. Szászfalvi László nemzetiségi kapcsolatokért is felelős államtitkár azonban elzárta az OCÖ pénzcsapjait, elérte a kormányzatnál, hogy kezdeményezze az Állami Számvevőszéknél a cigány önkormányzatiság csúcsszervezete gazdálkodásának átvilágítását az utolsó másfél évre vonatkozóan. Eredménye egy letaglózó ÁSZ-jelentés lett, s az, hogy a számvevőszék büntetőeljárást kezdeményezett az OCÖ elnöke és hivatalvezetője ellen.
Tágabban, illetve részben idetartozik, hogy a Fidesz–KDNP-kormány és parlamenti képviselői több rendészeti intézkedést, jogszabály-módosítást hoztak a közbiztonság helyreállítása érdekében. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök már többször is kétségtelenné tette: számára alapvető érték az emberi méltóság, s ezért nem hajlandó megbélyegezni a roma etnikumot és tagjait a cigánybűnözés kifejezéssel. A kormány láthatóan alapoz arra, hogy az illegális román és bolgár cigány bevándorlók francia hatósági kezelése, illetve a jövőre esedékes soros magyar uniós elnökség ráirányíthatja a figyelmet az immár egész Európát érintő, csak közösen megoldható romakérdésre.