Jászladányé az erkölcsi győzelem

Nem szegregálják a roma gyerekeket Jászladányban – mondta ki a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében. A meghurcolt alapítványi iskola kártérítést követel, amiért Magyar Bálint akkori oktatási miniszter a szegregációra hivatkozva egy éven keresztül működésképtelenné tette az intézményt.

Évek óta várt ítélet született tegnap a jászladányi iskolaügyben. A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta a Szolnok megyei bíróság tavaly decemberi ítéletét, amely kimondta, hogy az önkormányzat nem különíti el jogellenesen a roma gyerekeket azzal, hogy a helyi iskolaépület egyik részében alapítványi iskola működik. Az önkormányzat ellen a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet indított pert. A jogvédők azt kérték a bíróságtól: állapítsa meg a roma gyerekek iskolai szegregációját, kötelezze az önkormányzatot a jogsértő helyzet azonnali megszüntetésére, és szabjon ki egymillió forintos bírságot a településre. A bíróság szerint azonban nem történt jogellenes elkülönítés, hiszen nem lehet összehasonlítani az önkormányzati intézményt egy fizetős magániskolával, utóbbiba ugyanis csak azokat a gyerekeket kell felvenni, akik hajlandók tandíjat fizetni. A tegnapi ítélet után nem tudtuk elérni Mohácsi Erzsébetet. A roma jogvédő az elsőfokú ítélet után úgy nyilatkozott, hogy ha az ország a jászladányi szegregációt eltűri, akkor akár be is zárhatják a magyar parlamentet és az összes hivatalt, amely Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett. Mohácsi szerint az elkülönítés nem a diákok és szüleik szabad választásán alapul, mert a romák nem tudják kifizetni az alapítványi iskola havi négyezer forintos tandíját.
A jászladányi botrány 2002-ben robbant ki, amikor Dankó István polgármester javaslatára a helyi önkormányzat bérbe adta egy szülők által létrehozott alapítványnak a helyi általános iskola egyik felét. Az iskolaépület egyik részében továbbra is az önkormányzati iskola működött, míg az ingatlan másik részében az alapítvány fizetős magániskolát hozott létre. Az oda beiratkozóknak tandíjat kell fizetniük, havonta négyezer forintot. Az alapítványi iskola létrehozása után a jászladányi polgármester támadások kereszttüzébe került. Elsőként az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint lépett fel ellene. A szabad demokrata tárcavezető nem adta meg az intézménynek a működéshez szükséges oktatási azonosító számot, és az ezzel együtt járó állami támogatást is visszatartotta, ezért a magániskola egy évig működésképtelen volt. Magyar a szegregációval indokolta a szankciókat. Kijelentette: az alapítványi iskola azért szed tandíjat, mert azt a romák nem tudják megfizetni, így ők kénytelenek a régi intézményben maradni. Az iskolát működtető kuratórium ellentámadásba lendült: a mindenkori oktatási miniszter ellen kártérítési pert indított. Kamatokkal együtt negyvenmillió forintot követel az iskola a tárcától, mert szerintük Magyar Bálint az oktatási azonosító visszatartásával egy éven át jogszerűtlenül akadályozta a tanítás megkezdését.