Kína fizeti majd Európa adósságát?

Egyre több jel mutat arra, hogy az exportért folyó globális valutaleértékelési küzdelemben Kína – kihasználva az euróövezet leggyengébb láncszemeinek pénzügyi nehézségeit – alaposan bevásárol néhány tagállam kötvényeiből, amivel akár egy évtizedre betonbiztos pozíciót harcolhat ki magának az uniós pénzpiacokon. Az ázsiai nagyhatalom az államkötvény-vásárlásokkal lényegében két legyet üt egy csapásra: egyrészt viszonylag magas kamatot kap a nemrég leminősített spanyol, portugál és ír állampapírok után, másrészt szép lassan befészkeli magát az eurózóna hitelezői közé.
A világ legnagyobb valutatartalékával rendelkező Kína így csökkenti függését a dollár árfolyamától, ami azonban még ennél is fontosabb: a gyenge tagállamok pénzügyi „kisegítésével” csökkenti az euró leértékelődésének kockázatát. Az exportpiacokért folytatott devizaháborúban Kína fő célja ugyanis az, hogy elkerülje a közös európai fizetőeszköz leértékelődését. Ha ez így történne, az ázsiai óriás könnyen elveszítheti a Németországtól szűk egy éve elhódított aranyérmes helyét a világ exportőreinek versenyében. Az óriási költségvetési deficittel küszködő Spanyolország kötvényeiből már júliusban alaposan bevásároltak a kínaiak: ekkor egymilliárd dollárért vettek tízéves lejáratú spanyol állampapírokat. Ez azonban csak a kezdeti lépés volt, az eurózóna állampapírpiacán folytatódik a menetelés: a perifériához tartozó Portugália és Görögország állampapírjai iránt erőteljesen érdeklődnek Pekingben, a görög kötvények vásárlását pedig szinte már kész tényként kezelik a piacok.
Ami Portugáliát illeti, a kínai központi bank képzési igazgatója, Wang-jong a napokban már nyíltan fölvetette, hogy hazájának vásárolnia kellene a nemrég leminősített mediterrán állam adósságából. A kínai Securities Times lapnak nyilatkozó igazgató nem is titkoltan úgy indokolta a felvetést, hogy erre a gyenge jüan védelme miatt van szükség. Elemzők szerint az ázsiai nagyhatalom a vásárlásokkal szeretné megelőzni azt is, hogy az Egyesült Államok a jövőben olyan koalíciót hozhasson létre, amelyik végül kikényszeríti a mesterségesen alacsony árfolyamon tartott jüan nagyobb mértékű leértékelését. Kína emellett fokozatosan nemzetközivé teszi fizetőeszközét, például úgynevezett valutacsere-megállapodásokat kötött Brazíliával és Oroszországgal.