Olaj- és fegyverkörúton Chávez

Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Irán, Szíria, Algéria, Líbia és Portugália – nyolc országot érintő nemzetközi körútján Hugo Chávez venezuelai elnök ismét bizonyítani akarja, hogy olajtartalékaival Venezuela fajsúlyos szereplője lehet a nemzetközi politikának.

2010. 10. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Chávez mindjárt pénteken aláírta orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel azt a moszkvai megállapodást, amelynek értelmében orosz mérnökök építik meg az első venezuelai atomerőművet. Az év elejétől rendszeres áramkorlátozásokat kellett bevezetni Venezuelában, mert a tartós aszály miatt veszélyes mértékben lecsökkent az ország fő energiaellátását biztosító Guri-víztározó szintje. Az Egyesült Államok csak kedden reagált az orosz–venezuelai atomegyezményre. Barack Obama elnök arra kérte Chávezt, hogy bár elismeri az egyes országok nukleáris energiához való jogát, de ne használja katonai célra atomerőművét. Philip Crowley, a külügyi szóvivő pedig hozzátette, hogy „nagyon-nagyon közelről fogják figyelemmel kísérni az orosz– venezuelai nukleáris egyezmény betartását”, és az Egyesült Államok bízik Oroszországban.
Chávez már Minszkben, a fehérorosz fővárosban jelentette be, hogy eladta az orosz Rosznyeftnek a venezuelai részesedést a német Ruhr Oel négy olajfinomítójában. Azt is megígérte vendéglátójának, Alekszandr Lukasenkónak, hogy nem fogja megbánni a vele való barátságot, és kétszáz évre elegendő nyersolajat ajánlott neki. Chávez azt is elérte, hogy a venezuelai nyersolaj ukrán vezetékeken keresztül jusson el körútjának második állomására, Fehéroroszországba. Cserébe lehetővé teszi Ukrajnának, hogy Fehéroroszországhoz hasonlóan szintén kitermeljen olajat és földgázt a gazdag venezuelai szénhidrogén-lelőhelyeken.
Ukrajna felvette a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával, és Chávez Kijevből való elutazása előtt közölte, hogy megveszi azt az Sz–300-as légvédelmi rakétarendszert, amelyet Oroszország nem adhatott el Iránnak. Orosz katonai elemzők a múlt héten úgy fogalmaztak, hogy Chávez veheti meg ezeket a rakétákat, mert Moszkva új vevőt keres a 800 millió dollárt érő fegyverzetre.
Moszkva egyébként azért mondott nemet Teheránnak, mert az ENSZ szankciókat vezetett be Irán ellen. Chávez és Mahmúd Ahmadinezsád immár kilencedik teheráni találkozóján újabb nyolcvan megállapodást írt alá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.