Remény a gerincsérülteknek

Megbénult emberek kézmozgását tudja részlegesen visszaadni az a műtéti beavatkozás, amit Magyarországon jelenleg csak a nyíregyházi Jósa András-kórházban végeznek. Az eljárást a svéd Jan Fridén profeszszorral közösen meghonosító Turcsányi István kézsebészfőorvos nemrégiben Batthyány-Strattmann-díjat kapott.<br />

2010. 10. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországon évente öt-nyolcszáz ember szenved gerincsérüléssel járó balesetet, közülük három-négyszázan a gerincvelő szakadása miatt mind a négy végtagjukra lebénulnak. Teljes rehabilitációjukra egyelőre nincs lehetőség, de egy speciális fogásjavító műtét segítségével elérhető, hogy képesek legyenek az önállóbb életre. Az eljárást hazánkban csak Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban végzik.
A négy végtagbénulás (tetraplégia) jellemzően autó-, motor- és sportbaleseteknél bekövetkező nyaki sérülés miatt alakul ki. Ha csak a csont sérül, kisebb a baj, de ha a gerincvelő is megszakad, akkor megszűnik a kapcsolat az agy és a különféle funkciókat irányító idegkötegek között. Mivel az idegek a nyak fejhez közel eső részénél lépnek ki a gerinccsatornából, annál több funkció vész el, minél magasabban van a sérülés – magyarázta Turcsányi István, aki nyolc évvel ezelőtt a svéd Jan Fridén professzorral közösen honosította meg a műtétet Nyíregyházán, s azóta körülbelül ötven emberen segített. – Minden funkciót nem tudunk visszahozni, de elérhetjük, hogy az addig mozgásképtelen ember képes legyen a kezét használni – mondta Turcsányi István. A felső végtagon végzett műtéti beavatkozás olyan esetekben tud segíteni, ha a betegnek egy vagy több izmában épek maradtak a mozgásért felelős idegek. Ilyenkor azon izmok közül, amelyek egymással párhuzamosan ugyanazt a mozgást végzik, az egyik izom áthelyezhető, így elérhető, hogy a kéz alapvető funkciója visszatérjen.
Két fiatal – Nóra és Szabolcs – évekig volt mozgásképtelen azelőtt, hogy a műtétet végrehajtották volna rajtuk. Nórát két éve operálták, s mára tolószékével önállóan közlekedik, megfésülködik, szükség esetén fel is öltözik, enni pedig minden további nélkül tud egyedül. A harmincas éveiben járó nő közben a hittanári szakot is elvégezte, s most havonta egyszer-kétszer órát is tart abban a kisvárosban, ahol él. Szabolcs – aki hat éve szenvedett autóbalesetet – szinte önállóvá vált a műtét után: felsőtestét sikerült anynyira megerősítenie, hogy kerekes székes sportokat űzzön, sőt kocsit is tud vezetni. – Nem igaz, hogy olyan vagyok, mint a baleset előtt, de most összehasonlíthatatlanul könnyebb az életem – mondta. – A barátnőmmel már a közös életet, sőt a gyermekvállalást tervezzük.
A csaknem tíz országban bevezetett műtéti eljárás nem új, 1958-ban Amerikában hajtották végre az első ilyen beavatkozást. Még abban az évben Manninger Jenő és Jörg Böhler is végzett hasonlót Budapesten. A folytatásra azonban várni kellett, csak 2002-ben, Nyíregyházán váltak rendszeressé ezek az operációk. A műtétet az OEP támogatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.