Óriási küzdelem folyik a fiatal kutatókért Európában és a világban egyaránt, hiszen ők jelentik egy-egy ország számára a jövőt – fejtette ki Pálinkás József, az MTA elnöke, aki szerint Magyarország nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből a versenyből.
Érdemes volt hazatérni – hangsúlyozta beszámolója elején Szabadics János agykutató, aki egy éve és három hónapja költözött vissza az Egyesült Államokból, a Kalifornia Egyetemről. A fiatal tudós – aki azóta a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben alapított saját csoportot – reméli, hogy kollégáival folytatott munkája hosszú távon hozzájárulhat az epilepszia gyógyszeres kezeléséhez.
A tavaly tavasszal pályára állt Kepler űrtávcső segítségével érkező adatok vizsgálatát végzi az a tizenkét tagú kutatócsoport, amelyet Kiss László fizikus-csillagász hozott létre. Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudósa – aki hét év után költözött haza Ausztráliából – munkatársaival emellett más csillagok körül keringő bolygók, az úgynevezett exobolygók holdjainak modellezésével is foglalkozik.
Papp Béla biológus korábban a Manchesteri Egyetemen folytatta kutatásait, tavaly óta azonban már az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetében vizsgálja csoportjával az antibiotikumokat. Ezeknek a hatása a kórokozókkal szemben idővel gyengül, az új szerek kifejlesztése pedig rendkívül költséges – fejtette ki a kutató. Ezért helyette kollégáival olyan meglévő hatóanyagok kombinációjával, antibiotikum-koktélokkal kísérletezik, amelyek egymás hatását erősítik.
Az MTA Enzimológiai Intézetét vezető Buday László a sejtek vándorlását vizsgálja az emberek és az emlős állatok szervezetében. Kutatótársaival olyan génhiányos egeret hoztak létre, amelyből eltávolították a HOFI-fehérjét. Vizsgálataik közben jöttek rá, hogy egy ritka, de súlyos betegség, a Frank ter Haar- szindróma hátterében is e sejtmozgás sérülése állhat – mondta a korábban a SOTE-n kutató biológus.
A digitális adatvédelem és a dokumentumok kiszivárogtatása elleni küzdelem áll a középpontjában annak a kutatásnak, amelyet a kanadai Simon Fraser Egyetemről hazatért, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézetében csoportot alapító Tardos Gábor vezet. A tudósok az úgynevezett ujjlenyomatkódok tökéletesítésén dolgoznak. Másik kutatási területük a titokmegosztás.
Beszámolóik alapján a bírálatokra felkért tudósok mind az öt kutatócsoport teljesítményét elismerésre méltónak találták és javasolták a megkezdett programok további akadémiai finanszírozását. A Lendület programot idén is körülbelül 300 millió forinttal támogatja a Magyar Tudományos Akadémia.
origo.hu
Így szurkálta össze a kamera előtt a barátnőjét egy budapesti férfi - videó
