Mintegy 900 millió euró (252 milliárd forint) beruházással bővíti az Audi győri kapacitásait 2013-ig, és ezzel közvetlenül 1800 munkahelyet hoz létre – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke. A beruházás eredményeként 2013-tól évente több mint 125 ezer gépkocsit gyártanak majd az Audi magyarországi telephelyén. Orbán Viktor közlése szerint közvetlenül négy-, közvetve hatezer új munkahely jön létre. Az Audi AG elnöke azt emelte ki, hogy a német autógyártó a termelés bővítésével, a jelenlegi beszállítókat és szolgáltatókat is beleértve, öt éven belül több mint 15 ezer embernek biztosít munkát. A magyar miniszterelnök a beruházás jelentőségét méltatta, és azt állította, hogy amikor annak minden eleme megvalósul, az autóipari vállalkozás önmagában két százalékkal járul hozzá a magyar nemzeti össztermék bővüléséhez. Orbán Viktor kijelentette, a magyar kormány jó viszonyban van a valósággal. A cél az, hogy létrehozzuk a térség legvonzóbb, legversenyképesebb befektetési célpontját. Ennek jelentős állomása az Audi gigantikus beruházása. Rupert Stadler azt mondta, hogy az új gyárban az Audi A3-as modellcsaládjának a tagját fogják gyártani. Sajtóértesülések szerint ez egy négyajtós gépkocsit jelent, amelyet az amerikai piacra szállítanak.
*
Az Audi teljes autógyártó gépsort telepít Győrbe, és három éven belül évente 125 000 autó gördül majd le a gyártósorról. Kérdés, mennyibe kerül ez nekünk, az állami támogatás mértékére vonatkozó kérdésre ugyanis a miniszterelnök nem adott számszerű választ, csupán annyit közölt, hogy annak négy éven belül meg kell térülnie, s a jelenlegi hatszázalékos hazai beszállítói arányt is növelnie kell az Audinak. Természetvédő szervezetek azt kifogásolják, hogy a bővítésre szánt terület természetvédelmi védettséget élvez. Igaz, ezt az EU jóváhagyásával fel lehet oldani, mivel új munkahelyeket létrehozó beruházásról van szó. Orbán Viktor szavai szerint az átsorolás mindenben megfelel majd az előírásoknak.
A bejelentés jelentőségét fokozza, hogy néhány nappal ezelőtt a magyar kormányfő egy másik járműipari fejlesztésről is beszámolt a közvéleménynek. Az Audi versenytársa, a General Motors kedden jelentette be, hogy 500 millió eurós beruházással növeli magyarországi gyára termelését, amire megfigyelők úgy tekintenek, hogy fellendíti a magyarországi befektetések iránti kedvet, tették közzé nemzetközi hírügynökségek.
Eközben Kecskeméten nagy tempóban folyik a Mercedes zöldmezős beruházása. Az első A és B osztályú autók a jövő év végén fogják elhagyni az üzemcsarnokot. A stuttgarti konszern mintegy 800 millió eurót ruház be Kecskeméten, az új gyárban foglalkoztatandó 3000 ember mellett további ezrek találnak maguknak munkát a helyi beszállítóknál. Az első teljes évben százezer autó készül majd, de a kecskeméti üzem területének mérete és a festőüzem kapacitása a műszakok számának növelésével ennek háromszorosára is képessé teszi a magyarországi Mercedes-gyárat. Ha emellett megemlékezünk a Suzuki esztergomi gyáráról, amely ugyancsak közel 300 ezer jármű előállítására képes évente, illetve a nagyszámú autóipari beszállítóról, amelyek közt ott van a Bosch – amely ugyancsak a közelmúltban jelentette be magyar üzemének bővítését –, akkor kirajzolódik egy európai mértékkel nézve is jelentős autógyártási kapacitás.
Kedvező időszak vár a közép- és kelet-európai gépjárműiparra, hiszen az új trendnek megfelelően nő a Magyarországon is gyártott kisméretű és környezetbarát autók iránti kereslet – tette közzé az Ernst & Young régiós autóipari jelentésében. Magyarország mára meghatározó nettó exportőrré vált az autógyártásban, a helyi kereslet kétszeresét gyártják hazánkban. Ez pedig tovább növekedik majd, 2012-ben megkezdi a termelést az Audi, az Opel vagy épp a Mercedes.
A Magyarországon jelen lévő Suzuki és a Mercedes–Benz is a kisebb autók gyártására koncentrál, az Audi pedig a környezetbarát motorok előállítására fókuszál. Ez nagyon jól illeszkedik az új trendek közé, megteremtve az alapot az iparág növekedéséhez az országban. Ráadásul ezek a kulcsszereplők magukkal húzzák az alkatrészgyártó és beszállítói szegmenst is, amely az egész iparág számára pozitív kilátásokkal kecsegtet – vélekedett az Ernst & Young.
A Közép- és Kelet-Európában működő autógyárak kevésbé érezték meg a válságot, mint a nyugat-európaiak. Ennek oka, hogy a régióban többségében kisméretű autókat gyártanak, amelyek iránt a kereslet Európában nem esett viszsza olyan mértékben, mint a felső kategóriásoké, köszönhetően egyebek mellett a több országban bevezetett használtautócsere- programoknak. A tanulmány azt is kiemeli, hogy a forint gyengülése az euróval szemben az autóipar tekintetében is komoly versenyelőnyhöz juttatja Magyarországot, például a szintén jelentős gépjárműgyártással rendelkező Szlovákiával szemben. A versenyképességet növeli az is, hogy a magyarországi bérköltségek továbbra is elmaradnak például a lengyeltől és a csehtől.
Érdekes fejlemény, hogy a VW-csoport, amelynek az Audi is tagja, tavaly év végén 20 százalékos részesedést szerzett a Suzukiban. Az együttműködés nyomán elvileg a Suzuki a kisautókra vonatkozó tapasztalatait osztja meg a Volkswagennel, amely a hibrid- és elektromos autók, valamint a modern belső égésű erőforrásokkal szerzett tudását teszi az üzletbe. Időről időre felmerül azonban, hogy a Volkswagennek más céljai is lehetnek, s a Suzuki beleillene a márka portfóliójába. A japán gyár különösen sikeres a kisautók terén, ugyanakkor a világ egyik legjobb motorkerékpár-gyártója, utóbbi nagy értéket jelenthet a VW szemében.
