Történelmi távlatok a preambulumban?

Vita folyik arról, hogy a preambulum milyen módon legyen része az új alkotmánynak, de az biztos, hogy a bevezető szövegnek kiemelt jelentősége lesz – hangzott el a tárgyban rendezett tegnapi konferencián. A tanácskozásnak helyet adó Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a szövegnek fel kell tárnia azon történelmi távlatokat, amelyeken „egy több mint ezeréves állam alkotmányának nyugodnia kell”.

Erősítenék az ügyészség ellenőrzését. A pártok képviselőiből álló parlamenti alkotmány-előkészítő bizottság igazságszolgáltatási munkacsoportjának tagjai egyetértettek abban, hogy az új alaptörvénynek rögzítenie kell a bírósági ítéletek nyilvánosságát. Arról is megállapodás született, hogy bővíteni kell az Országgyűlés ügyészség feletti ellenőrzési jogköreit, illetve az új alaptörvénynek a jelenleginél pontosabban kell rögzítenie a parlament és a legfőbb ügyész viszonyát.

Az új alkotmány jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, az alaptörvény preambulumának pedig ezen belül is kiemelt jelentősége lesz – fogalmazott tegnap Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Az alkotmány bevezető szövegének fontosságát jelzi, hogy a konferencia nem különböző országok alaptörvényeit, hanem kizárólag azok preambulumait vette górcső alá. Pálinkás szerint szimbolikus, hogy mit tartalmaz majd a jelenleg előkészítési fázisban lévő új magyar alkotmány preambuluma. Mint mondta, az is vita tárgya, hogy a bevezetés egyáltalán milyen módon része az alkotmánynak, az abban lefektetett alapvetéseken túl azonban az ezerévesnél régebbi államunk történelmi távlatait biztosan tartalmaznia kell.
Kukorelli István egykori alkotmánybíró arról beszélt: az 1222-es Aranybulla, az 1848-as áprilisi törvények és az államformáról szóló 1946-os törvény „tanulságos preambulumokat tartalmaz”. Kukorelli a rövid, tömör bevezető híve, amelyben szerinte nem feltétlenül kell felsorolni a demokrácia legfontosabb értékeit; a nemzeti összetartozást és identitást viszont ki kell fejeznie. Ez – szerinte – egyebek mellett az ünnepek, így az államalapítás (augusztus 20.), a modern polgári parlamentarizmus létrejötte (március 15.) és az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az alkotmányos rendszerváltozás évfordulója (október 23.) megemlítésével lehetne elérhető.
Máthé Gábor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke arról értekezett, hogy noha a Szent Korona-tan az 1946-os, a köztársasági államformáról szóló törvényben „történettudományi értékké finomodott”, ez nem zárja ki, hogy az állami jogfolytonosság kifejezője és az ezeréves identitás jelképe legyen. A tanácskozáson elhangzott, hogy – bár meglehetős visszafogottsággal – a német alkotmány is utalást tesz Istenre, de nem helyezi előtérbe a keresztény felfogást más vallásokéval szemben. A lengyel alkotmány már jobban kiemeli a transzcendens kapcsolatot, de külön említést tesz mindazokról is, akik nem Isten létéből vezetik le az együttéléshez szükséges emberi értékeket és normákat. A csehek viszont teljesen elhagyják a hitbéli utalást.