Az IMF karmai között a kelta tigris

A nemzetközi pénzintézetek hitelével kacérkodott tegnap Írország, amely horrorisztikus mértékű államháztartási hiánya miatt szorulhat a segítségre. Az ír és a görög krízis miatt egyes szakemberek temetik az euróövezetet.

Sérülékeny pontok. Szakmai vélemények szerint azok az országok vannak veszélyben az eurózónában, amelyek államadóssága 90 százalék felett van. Görögország esetében ez a mutató 150 százalékon áll. Hasonlóan magas a ráta Olaszországban is, de ott ellensúlyozza a kedvezőtlen helyzetet az, hogy meglehetősen magasak a belső megtakarítások. A magyar adósságszint 82 százalék körülire tehető, miközben mindössze 3-5 százalék a belső megtakarítások mértéke. Ha ez tíz százalék lenne, a jóval nagyobb eladósodottságot is játszva kezelhetnénk.

Bár tiltakozott ellene, Írország várhatóan mégis igénybe veszi az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét. A pénzügyi mentőcsomag mérete több tíz milliárd eurót tehet ki – közölte a Portfolio.hu Patrick Honohan, az ír jegybankelnök tegnapi nyilatkozatát. A banki vezető azért szólalt meg a témában, mert az EU, az Európai Központi Bank és az IMF küldöttsége tegnap Dublinban tárgyalt a költségvetés helyzetéről. – Az ír válság nem a hanyag pénzügyi kormányzás eredménye. A bankközi kapcsolatokban nagy mennyiségben forgalmazott mérgezett papírok okozták a GDP-ben mért 32 százalékos hiány kialakulását. Írország három nagy kereskedelmi bankja került az idén csőd közeli helyzetbe, ezek megmentése okozta a deficit drámai megemelkedését – fejtette ki a Magyar Nemzetnek véleményét Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet szakembere.

*

Szerinte a kis és relatíve szegényebb Írország egyedül ilyen bankmentési csomagot nem tudna finanszírozni. Az Egyesült Királyságban is hasonlóan nagy port kavartak a mérgezett értékpapír-piaci termékek, de London olyan jó anyagi helyzetben van, hogy egyelőre tudja kezelni a nehézségeket; persze kérdés, hogy meddig. Az euró jövőjével kapcsolatos nyilatkozatháború az euró megszűnését ugyan nem hozta reális közelségbe, de a két ország stabilizálásának a költségeit jelentősen megemelte – jegyezte meg Rácz Margit. Mint mondta, nem zárható ki, hogy a továbbiakban is lesznek váratlan államcsőd közeli válságok egy-egy euróövezeti tagországban, ezért nagy szükség van egy válságkezelő alap létrehozására.
A lapunknak nyilatkozó Heim Péter közgazdász szerint sem olyan tragikus az eurózóna helyzete, mint ahogy azt egyes szakértők beállítják. – Néhány perifériaország állapota valóban válságos, de például a német gazdaság szárnyal, s az eurózóna külső mérlegei is egyensúlyban vannak, az Egyesült Államoknál jobb a pozíciójuk. A közösségi pénzt használó országok mindössze 15 százaléka van vészhelyzetben, ami még kezelhető – magyarázta érdeklődésünkre Heim Péter. A közgazdász Görögország esetében borítékolhatónak véli a csődöt, ami nem feltétlenül jelentené az euróövezetből való kikerülését, nagy valószínűséggel az adósságok 30 százalékát el kell engedniük a hitelezőinek. Az Egyesült Államokban például legalább tíz államot veszélyeztet a fizetésképtelenség, s két-három esetben be is következhet ez a nemkívánatos állapot.
Az optimistább állásfoglalások mellett olyan hangokat is lehet hallani, hogy az eurózóna egy csődgépezet, Írország krízisének a gyökere a közös pénznem, a valutaövezethez tartozó országok pedig túlságosan eltérőek ahhoz, hogy egy központi jegybank fennhatósága alá tartozzanak. Erről a napokban a Bloomberg publicistája cikkezett, de hasonlóan peszszimistán vélekedik Róna Péter, az Oxfordi Egyetem tanára is. A közgazdász azt a televíziós kijelentését, miszerint a közös valuta szerkezete széthullhat, lapunknak azzal magyarázta, hogy az eurózóna a jelenlegi formájában nem életképes, az egyetlen megoldás az adóztatás központosítása lenne, de nem sok esély látható a megegyezésre ebben. Elég csak arra gondolni, hogy a tagországok a napokban a közös költségvetés ügyében sem tudtak közös nevezőre jutni, amelynek kérdésköre így átkerült a magyarországi uniós elnökség idejére, jövő évre. – A kormánynak fel kell készülnie arra, hogy az EU-válság épp a budapesti elnökség idején robban ki teljes „díszében” – jegyezte meg Róna Péter. A közgazdász szerint az euróövezeti tagság miatt a gazdaságilag erős és a fejletlenebb tagországok közötti különbség növekedett.
Felmerül a kérdés, hogy a súlyos nehézségekkel küszködő eurózóna mennyire lesz fogadókész az új tagokkal szemben, miután 2011-től Észtország is csatlakozik az övezethez Ciprus, Málta, Szlovénia és Szlovákia után. Róna Péter nem látja azt, hogy az észtek belépése után rögtön lenne alapja a további bővítésnek, ráadásul az IMF gyámsága alatt álló Magyarország nincs is jelenleg abban a helyzetben, hogy ilyen terveket szövögessen. Rácz Margit szerint hazánk belépése azon múlik, hogy elindul-e az a dinamikus növekedés, amelyet várunk, illetve sikerült-e a következő években a szigorú költségvetési politikát fenntartani, amivel vezető szerephez jutnánk a régióban. Persze ehhez arra is szükség van, hogy az önkormányzati gazdálkodás is átgondoltabbá váljon. A kutató arra is rámutatott, hogy eddig azokkal a kisebb tagállamokkal szemben volt befogadó a valutaövezet, amelyek jó mutatókkal rendelkeztek, és méreteikből adódóan nagy problémákat nem okozhatnak. Heim Péter úgy látja, hogy amenynyiben a stabil gazdálkodás feltétele teljesül, a 2017-es euróbevezetés reális lehet.