Nemrégiben bejelentette, hogy a Magyar Honvédség veszi át a Szent Korona és a Sándor-palota őrzését. Ez előrelépés ahhoz a morális mélyponthoz képest, amelyben fél évvel ezelőtt volt a Magyar Honvédség, amikor tucatnyi tábornokot és ezredest vezettek el rabláncon. Szerepe volt ebben annak a helytállásnak is, amelyet a katonáink az árvíznél és Kolontárnál mutattak?
– Valóban létrejön a honvéd koronaőr-alakulat, amely a történelmi hagyományokhoz híven, azokhoz visszatérve a magyar állam legfontosabb ereklyéjét, az alkotmányosság legalapvetőbb szimbólumát újra védelme alá veszi. Ez egy szép jelkép, hiszen a honvédség védelmezi az országot, a Szent Korona pedig a magyar közjogi hagyományban az országot testesíti meg. Megtiszteltetés a honvédség és a tárca számára, hogy erre felkért minket a miniszterelnök és a köztársasági elnök. Természetesen ez nemcsak a hagyománytiszteletnek, hanem a katasztrófahelyzeteknél mutatott példás helytállásnak is köszönhető.
– Hányan vettek részt a katonák közül a vörösiszap-katasztrófa elhárításában, milyen munkát kellett elvégezniük, és milyen jutalomban részesülhetnek?
– A gát átszakadása után 22 perccel riasztották a honvédség katasztrófaelhárítási rendszerét, és másfél óra múlva a rendszer egésze aktivizálódott. A vörösiszap-áradat utáni mentésben 2300 fő és 350 technikai eszköz vett részt. Azonnal kirendeltük a helyszínre a hadsereg havária laboratóriumát, amely már a katasztrófa másnapján, elsőként az országban kezdett el adatokat szolgáltatni a mérgező anyagról. Összesen 24 274 gépjárművet, 132 kilométer utat mentesítettünk és takarítottunk le, 300 tonna romot és mérgező iszapot távolítottunk el kézi erővel. Október 8-án éjszaka a honvédség helikoptere éjjellátó készülékével észlelte az újabb repedést. A miniszterelnökkel egyeztetve azonnal riasztottam a vezérkari főnökön keresztül a honvédség erőit, mert felmerült a veszély, hogy újabb 500 ezer köbméter vörösiszap zúdul a területre, így fel kellett készülni a kitelepítésre.
– Nem okozott fennakadásokat a kitelepítés?
– Nem. Reggel hatkor a helyszínre értünk a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel. Ezt követően hat órán belül 118 technikai eszköz volt jelen, így egyetlen fuvarral egyszerre háromezer főt tudtunk volna evakuálni. A magas készültségnek köszönhetően nyolcszáz embert egy óra alatt sikerült kitelepíteni. A helikopterek folyamatosan szolgálatban voltak, 23 sérültet szállítottunk Pestre. Már a második napon ideiglenes hidat építettünk, majd hat nap alatt a szentesi műszaki ezred katonái egy vegyes szerkezetű hidat állítottak fel, amely 15 évig használható.
– Milyen elismerésben részesülnek a mentésben részt vevő katonák?
– Új kitüntetés létrehozásáról döntöttem, a katasztrófavédelemért szolgálati jelet miniszteri rendelettel alapítottuk meg. Ezt mind a háromezer ember megkapja, aki részt vett a vörösiszap-katasztrófa elhárításában. Egyébként új elismeréssel, a kardokkal ékesített szolgálati jellel tüntetjük ki a jövőben azokat is, akik misszióban, tűzharcban tettek bizonyságot a bátorságukról. Természetesen javaslatokat tettem a köztársasági elnöknek tábornoki előléptetésekre is.
– Az tehát egyértelmű, hogy kiket kell a közeljövőben előléptetni. Ugyanilyen biztosak abban is, hogy ezentúl már nem kell senkit leváltani a vezetőségből? A katonák körében ugyanis azt hallani, hogy a felső vezetők leváltása után megállt az átalakítás, és ez magában hordozza a további korrupció veszélyét. Várhatók még személycserék?
– Arra is vannak statisztikák, hogy itt volt a legtöbb személyi változás a többi minisztériumhoz képest. Hamis hangokat hallott tehát, a tárcát teljesen átszerveztük, és mindenütt új emberek dolgoznak. A Honvédelmi Minisztériumban (HM) mélyre ható személycserék voltak, ez érintette a vezérkart éppúgy, mint a csoportfőnökségeket, és minden főosztályra új vezetőt neveztünk ki.
– Még mindig nap mint nap újabb tisztekről, katonaorvosokról derül ki, hogy korrupcióval, sikkasztással gyanúsíthatók.
– A gazdasági társaságok átvilágítása jelenleg is tart, több évre visszamenőleg. A hónap végére azonban lezárulhat ez a folyamat. Az újabb korrupciós ügyek azért kerülhettek napvilágra, mert a „múlt embereit” most éri utol az igazságszolgáltatás. A bűnügyek felderítése az erre hivatott hatóságok feladata, és ez meg is fog történni. Emellett a mi legfontosabb dolgunk az, hogy a mechanizmusokat változtassuk meg, és megpróbáljuk kiszűrni a korrupcióhoz vezető alkalmakat.
– Nem lesz könnyű feladat. Milyen módszert választottak?
– Ennek legfontosabb eszköze a beszerzési eljárások kiszervezésének megszüntetése. Radikálisan megfordítottuk azt a gyakorlatot, hogy sok külső céget bízott meg a minisztérium, ma már megpróbálunk inkább mindent magunk elvégezni. A külsős megbízások ugyanis drágábbak, többek között azért, mert a magyar gyakorlatban a pénz visszaosztásának szokása alakult ki a döntéshozók irányába. A laktanyák üzemeltetését, őrzését például a jövőben magunk végezzük a külső vállalkozók helyett, ehhez január elsejétől több mint kétezer önkéntes tartalékos katona áll rendszerbe. Ezzel a civil biztonsági cégek eltűnnek a laktanyák környékéről. Szúrta is a szemem, hogy aki az országot védi, magát nem tudja megvédeni.
– Jelenleg kevesebb, mint húsz önkéntes tartalékos katonánk van. Hogyan lesz ebből kétezer?
– A nagy része már megvan ennek a tartalékos erőnek, jelenleg tart a toborzás. Egy új állományt állítunk hadrendbe, teljes kiképzéssel rendelkező katonák fognak a HM egyik cége, a HM EI Zrt. alkalmazottjaként egyúttal tartalékosként is szolgálatot teljesíteni.
– Ezek szerint nem egy új tartalékos rendszer áll fel, hanem a HM EI Zrt. alkalmazottaiból lesznek tartalékos státusban dolgozó őrző-védők?
– Egy új rendszer áll fel. Az eddigi civil munkavállalók ugyanis őrző-védő magáncégek alkalmazottai voltak, mostantól pedig a HM cégének alkalmazottai lesznek.
– A tárca vagyonkezelésében lévő cégtől nem nehéz elkérni az embereket. De mi lesz azokkal, akik esetleg egy másik, külsős cégnél dolgoznak, és így akarnak tartalékosok lenni?
– Az egy másik eset. Az általunk eltervezett tartalékos rendszernek négy pillére van. Békeidőben a tartalékos rendszer egyik fő eleme az, amelyet az önkéntes védelmi tartalékosok alkotnak. Róluk beszéltünk az imént. A másik elem az önkéntes műveleti tartalékosok csoportja, amelyet 2012. január elsejétől kívánunk rendszerbe állítani. Ezzel biztosítunk az élő katonai szervezetekhez tartalék erőt, és elsősorban a volt hivatásos katonákra számítunk, hiszen az elmúlt tíz évben 15-20 ezer katona vált ki a honvédség állományából. A minősített helyzetben – például háború vagy rendkívüli állapot idején – felálló tartalékos rendszer már nem önkéntes. Ez azt jelenti, hogy a kiképzett, hadkötelezett volt katonákat minősített helyzetben behívhatják tartalékosként.
– Miből lesz forrás újabb katonák felvételére? Az ellenzéki Iváncsik Imre szerint kevesebb pénz jut a katonákra jövőre, mert mintegy 27 milliárd forint kiesik a büdzséből.
– Iváncsik úr vagy nem érti a lényeget, vagy tudatosan félre akarja vezetni a közvéleményt. Az általa említett 27 milliárdos tétel az a pénz, amelyet eddig a nyugdíjrendszer kompenzálásaként a nyugdíjfolyósító számára megtérítettünk. Ennyivel járultunk hozzá a korábban nyugállományba helyezett katonák nyugdíjához a saját forrásainkból. A jövő évtől azonban ez a tétel kikerül a honvédelmi fejezetből és a kincstár folyósítja majd. A költségvetési forrásaink formálisan tehát valóban 27 milliárddal kevesebbek lesznek, de gyakorlatilag 23 milliárddal mégis több pénzt költhetünk a honvédelemre, vagyis 8,5 százalékos a költségvetési növekedés. Erre pedig már rég nem volt példa.
– Régóta nem volt példa illetményemelésre sem a katonák körében. Nőhet-e a keresete a honvédség alkalmazottainak a jövő évben?
– Igen. A katonák juttatásai amiatt fognak növekedni, hogy kedvezően érinti őket az új adórendszer. Egy egygyermekes katona, aki bruttó 250 ezer forintot keres, jövőre 4500 forinttal többet vihet haza. Egy 100 ezer forintot kereső egygyermekes katonának 5990 forinttal lesz több a keresete. Kétgyermekes alkalmazottnál, aki 250 ezer forintot keres 14 545, háromgyermekesnél 31 845 forinttal lesz több a járandóság. A magasabb főtiszti állományban akár 86 ezer forinttal is többet kaphatnak a honvédség alkalmazottai. Illetményemelés tehát nem lesz, de az új adórendszernek köszönhetően sokan fognak lényegesen többet keresni. Amint azt a gazdasági helyzet megengedi, természetesen illetményemelésről is lehet szó. A honvédségnél még a frissen belépő szerződésesek, tiszthelyettesek sem járnak rosszul, mert a terveink szerint kompenzációt kapnak, hogy ne legyen kevesebb a méltányos, 16 százalékos adó bevezetésével a fizetésük.
– Eddig az is gondot jelentett a katonáknak, hogy nem volt biztos a jövőjük a leépítések és a protekcionizmus miatt. Ebben lesz változás?
– Egy egész főosztály dolgozik az új életpályamodell kidolgozásán. Március 15-ig szabtam feladatot a szakembereknek arra, hogy egy megújult a rendszerbe való belépést, a nyugdíj utáni időt is felölelő pályaképet rajzoljunk meg, amely lehetővé teszi a biztonságos, megbecsült katonai karrier megrajzolását. Elengedhetetlen, hogy a katona lássa, hol tart, és minek kell megfelelnie a továbblépéshez. A rendszer alapelve a kiszámíthatóság.
– Szó volt korábban harckocsik, kézi fegyverek, helikopterek korszerűsítéséről. Mi valósulhat meg jövőre a tervezett haditechnikai fejlesztésekből?
– A 2006-ban elfogadott tízéves haderő-fejlesztési tervből gyakorlatilag semmi sem valósult meg. Ezért be kellett jelentenünk a NATO-nak, hogy haladékot kérünk, mert újra kellett tervezni a rendszert. Ennek az új tervnek a kidolgozása folyik, rendkívüliek az elmaradások, ezért a fejlesztési igények is. Jövőre tizennégymilliárd forint a felhalmozási kiadások előirányzata. Ezt tudjuk fejlesztésre fordítani. A huszonhárommilliárdos többlet erre ad fedezetet, és arra, hogy kilencszáz fővel növeljük a katonalétszámot.
– Tudna mondani néhány konkrétumot?
– Helikopterek javítására például lesz pénz, informatikai programokra 1,5 milliárd forintot szánunk, egymilliárd jut a gépjárműprogramra, kétszázmillió pedig kibernetikai fejlesztésre, ami a NATO-ban most az egyik legfontosabb feladat.
– A NATO hamarosan konferenciát tart Lisszabonban. Miről lesz szó az egyeztetésen?
– Azzal számolunk, hogy a konferencia, amely a miniszterelnökök részvételével zajlik, elfogadja majd a NATO új stratégiai koncepcióját. Ez az alapdokumentum egy sokkal veszélyesebb időszakban születik meg, szükség van tehát a stratégiai iránymutatásra. Megjelenik benne a washingtoni szerződés 5. cikkelyének megerősítése, amely hazánk biztonságának alapja. Tartalmazza a bővítési folyamat folytatását a Balkán irányába. Kiemelt része a koncepciónak a rakétavédelem. Ez arról szól, hogy a NATO egész területén egy stratégiai rakétavédelmi képességet hozunk létre, amelyhez az Egyesült Államok adná a radarokat és az elfogórakétákat, a NATO-nak – és így Magyarországnak is – ehhez csak a vezetési és irányítási rendszert kellene kiépítenie, egy tízéves beruházási programmal.
– A minisztérium az afganisztáni miszszió átalakítását is tervezi. A NATO-konferenciára milyen újdonságokkal érkezünk ezzel a külszolgálattal kapcsolatban?
– A korábbiakhoz képest nem tudok új döntésekről beszámolni. Fontos a katonák biztonságának növelése, ennek érdekében jelentős fejlesztések zajlottak le és vannak folyamatban, amelyben amerikai és német partnerek is részt vesznek. Számunkra a legfontosabb az Afganisztánban szolgáló magyar katonák biztonsága.
– Mikorra tervezhető, hogy átadhatjuk az afgán hadseregnek, vagyis az ANA egységeinek a jelenleg általunk felügyelt bázisok nagy részét? Magyarán, mikorra tervezhető a kivonulásunk a háborúból?
– Az ISAF-erőknek kellő kiképzést kell nyújtani az afgán haderőnek és rendőrségnek. Ezért növeljük a kiképzési feladatokat végző katonáink számát. A helyi kiképző és támogató alakulatunk létszámát például a korábbi harmincról hatvan főre emeljük. A felügyelet átadása az afgán hadseregnek nagyon fontos kérdés, mert ez a feltétele a művelet befejezésének, és annak, hogy hazajöhessünk Afganisztánból.
origo.hu
Megint hazudtak Magyar Péterék
