A vártnál lényegesen kisebb mértékben, alig néhány milliárd forinttal emelkedett a kórházak adósságállománya a harmadik negyedévben az azt megelőző három hónaphoz képest. Míg félévkor körülbelül 37 milliárdot tettek ki a lejárt szállítói tartozások, ez szeptember végére valamivel 40 milliárd fölé emelkedett, de nem éri el az 50 milliárd forintot. Az összesítés utolsó pontosításait jelenleg végzik a tárcánál. Korábban arra számítottak a szakemberek, hogy a harmadik negyedévre ennél lényegesen magasabb összeget tesz majd ki a tartozásállomány, s év végére eléri a 80-90 milliárd forintot.
Az adósság szinten tartásának azonban ára volt. A minisztérium adatai is azt támasztják alá, hogy az utóbbi időben jelentősen nőttek a várólisták.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója lapunk kérdésére elmondta: három összetevője van annak, hogy nem emelkedett jelentősen a tartozásállomány. Az egyik, hogy az intézmények – amennyire csak lehet – igyekeznek élni az adósságok átütemezésének lehetőségével. A felmérés viszont csak az adott pillanatban már lejárt szállítói tartozásokat mutatja, s az átütemezett összeget nem veszi figyelembe, ezért a kapott adatok még mindig nagymértékben eltérnek a valós állapottól. Ezen feltétlenül változtatni kell a jövőben – mondta, s hozzátette: megpróbáljuk megtalálni a módszertani lehetőségét annak, hogy a kérdéssor képes legyen a jelentős összegű, átütemezett tételt is figyelembe venni. Az adósságállomány minimális emelkedésének másik oka a várólisták hosszának jelentős növekedése – szögezte le. Az intézmények a szigorú teljesítménykorlátozás közepette – amikor a limitált teljesítményen túl a biztosító nem fizet a betegek gyógyításáért – csak az ellátások korlátozásával, azaz a várólisták növelésével tudnak ésszerűen gazdálkodni. Hiába lenne kapacitás – szabad műtő és szabad orvos –, nem végzik el a tervezhető beavatkozást, ha nem fizet érte a biztosító. Ezt a betegekkel szembeni adósságnak lehet tekinteni – szögezte le Velkey György. Szerinte van még egy oka az eredményeknek, az pedig az egészségügyi dolgozókkal szemben fennálló adósság. Folyamatosan csökken ugyanis a bérük reálértéke, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az adósságállomány nem növekedett tovább.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának közgazdásza szerint az adósságállomány valóban kedvezőbben alakult, mint azt várták. Ez azt mutatja, hogy az intézmények és a fenntartóik is megpróbálták mindenáron szinten tartani a tartozásukat. Ezt viszont csak a várólisták növelése árán tudták megtenni. Így oda jutott az ellátórendszer, hogy szinte már csak a sürgősségi beavatkozásokat végzi el.
A szakemberek egyetértenek abban: a helyzeten javíthat valamelyest, hogy az intézményeknek adósságkönnyítésre nemrég átutalt 27,5 milliárd forint 10 százalékát kötelezően a várólisták csökkentésére kell fordítani. Kedvezően hathat továbbá, hogy jövőre ismét degresszív finanszírozás lép életbe az egészségügyben, ami azt jelenti, hogy a teljesítmény-volumenkorlát feletti munkáért is utal – igaz, csökkenő összeget – a biztosító.
Ismert: a kormányváltás után újjászervezték az adósságfelmérést, korábban ugyanis nem volt megfelelő az adatgyűjtés, s az intézmények jelentős része nem is nyilatkozott tartozásállományáról. Ezért Szócska Miklós államtitkár nem sokkal beiktatása után egyértelművé tette, hogy minden intézményvezetőtől elvárja – s az adósságenyhítés feltételének is tekinti – az adatszolgáltatást. A mostani volt a második felmérés, amelyből már nemcsak a fekvőbeteg-, hanem a járóbeteg-ellátók gazdasági helyzetéről is kaphatunk adatokat.
origo.hu
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók
