Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa is tagja annak az Afganisztánért Alapítványnak, amelynek kuratóriumi elnökét, Katona Magdát nemrég azzal gyanúsították meg a Washington Postban, hogy az afganisztáni választásokon nyolcezer dollár kenőpénzt kért az eredmények befolyásolásáért – tudta meg lapunk. Az MSZP-s politikus elismerte, hogy 1994-ben tagja lett az alapítványnak, de állítja, a szervezet működéséről nem tud semmit, mert annak munkájában semmilyen szerepet nem vállalt.
Mint közölte, Katona Magdát mint történészt, világgazdaság-kutatót ismerte meg a kilencvenes évek közepén, későbbi tevékenységét azonban nem követte figyelemmel, s ez vonatkozik az alapítványára is.
*
A velük kapcsolatos gyanúsításról a sajtóból értesült, és azt aggályosnak tartja. A magyar közgazdász megjelenése a választási csalással meggyanúsított orientalista politológusnő alapítványában nemcsak azért kínos, mert Andor László hazánkat is képviseli Brüsszelben, hanem azért is, mert 2005 és 2010 között igazgatósági tagja volt a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). Több jel utal ugyanakkor arra is, hogy az európai uniós biztos kapcsolata – állításával ellentétben – nem szakadhatott meg a kilencvenes években Katona Magdával. Andor László a főszerkesztője például az Eszmélet című folyóiratnak, ahol az Afganisztánért Alapítvány választási csalással meggyanúsított vezetője rendszeresen publikált. Legutóbbi cikke 2009-ben jelent meg a lapban, és éppen az afganisztáni pártstruktúra kialakulásáról szólt. Az Eszméletben a politológusnő közös cikket jelentethetett meg volt férjével, Jar Mohameddel is, aki szintén tagja az Afganisztánért Alapítványnak. Andor László lapjának szerkesztőbizottságát pedig Krausz Tamás marxista történész vezeti, aki Andorral egy időben lépett be a nemzetközi botrányba keveredett Katona Magda alapítványába. Krausz Tamás szintén azt állította lapunknak: a politológusnő kérésére belépett ugyan az Afganisztánért Alapítványba, de annak semmilyen tevékenységében nem vett részt. A történész ráadásul úgy emlékszik, alá is írt egy dokumentumot arról, hogy kiszáll a szervezetből.
Ezt azonban a bírósági iratok nem igazolják. A hivatalos dokumentumok szerint ugyanis Krausz Tamás és Andor László jelenleg is tagja az Afganisztánért Alapítványnak, és ez nem változott idén sem, amikor változások bejegyzését kérte az alapítvány vezetője.
Az „öreglány Rambo”
Mint emlékezetes, az Afganisztánért Alapítvány megbízásából választási megfigyelőként Afganisztánban tevékenykedő Katona Magdát a Washington Post egy videofelvételre hivatkozva vádolta meg választási csalással. Az afgán Emrooz TV felvételén állításuk szerint az látható, hogy a nő éppen kenőpénzt fogad el az afgán választási eredmények manipulálására. Katona Magda azonban állítja, a felvétel nagy részén nem ő szerepel, a készítők csupán eljátszatták valakivel a jelenetet. A történész ezért pert indított az Emrooz TV ellen, és feljelentette a Washington Postot is, mert szerinte elferdítették a tényeket.
Az Afganisztánért Alapítvány vezetője úgy véli, a kirobbant botrány hátterében az iráni titkosszolgálat áll, amely már régóta el akarja őt lehetetleníteni. Állítása szerint ennek az az oka, hogy a férje elhárítótiszt volt, és éppen Irán volt a szakterülete. Nadzsibullah Kabuli, az Emrooz TV tulajdonosa azonban úgy nyilatkozott, hogy nem tud semmiféle feljelentésről, sőt, ő jelentette fel Katona Magdát a kabuli bíróságon, az afganisztáni magyar nagykövetségen és az afgán külügyminisztériumnál azzal a váddal, hogy választási megfigyelőként csalt a választásokon. – Mindaz, amit Katona Magda mond, hazugság – szögezte le Kabuli.
Katona Magda nyilatkozataiban egyre bonyolultabb és meseszerűbb elemek is szerepelnek. Nemrég például arról beszélt a sajtóban, hogy el akarták rabolni Afganisztánban, de az egyik elkövető lefújta az akciót, mert eltörte a karját. Mint fogalmazott: „…a síita férfi kísérőm a kocsiban telefonált bizonyos Hadzsi Halilnak, Mohakik Irán-barát politikus egyik védencének, és azt mondta, hogy fújja le az akciót, ki hitte volna erről az öreglányról, hogy egy Rambo”.
Zavarok az iratokban
Jarné Katona Magda Naszrin és családja kérelme az Afganisztánért Alapítvány nyilvántartásba vételére 1994. április 5-én érkezett meg a Fővárosi Bíróságra. A kérelem szerint Jarné Katona Magdolna a kuratórium elnöke, az alapító pedig a férje. A kuratórium titkári címét Katona Magda apja, Katona Imre kapta meg, de a politológusnő anyja is tagja lett az alapítványnak. Mivel azonban a bíróság jelezte a családi összeférhetetlenséget, változtattak a kérelmükön. Innentől kezdve számos furcsa adat jelenik meg a dokumentumokban. A családi alapítvány például új alapítót jegyeztetett be Katona Imre személyében, aki egy évvel idősebb a kuratórium titkáránál, vagyis elvileg csak névrokon lehet. A bíróságra érkezett alapító okiratban ugyanakkor az szerepel, hogy az alapító 1926-ban született, miközben az aláírása alatt szereplő személyi szám alapján Katona Imre 1921-ben jött a világra.
Az iratok szerint az alapítvány eredetileg azért jött létre, hogy Afganisztánnal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatásokat végezzen, információkat szolgáltasson és adatokat gyűjtsön. Ezenkívül részt kívánt venni az afgán menekültek támogatásában, szakmai és anyagi segítséget kívánt nyújtani Afganisztán újjáépítéséhez, a háborús károk felszámolásához. Az alapítvány július 1-jén újabb kérvényt nyújtott be a bíróságnak, amely akkor jegyezte be az Afganisztánért Alapítványt. A szervezet elnöke Jarné Katona Magdolna Naszrin lett, a kuratórium tagjai közé pedig bekerült Krausz Tamás és Andor László is. A bíróságra a következő változtatási kérelem 2010-ben érkezett meg, amelyben alapítóként ismét Jar Mohamedet jelölik meg, akit a bíróság már egyszer elutasított.
Az alapítvány célja is bővül: többek között bekerül a feladatok közé a szakmai segítség a törvényhozásban, a választások és politikai pártok, valamint az afgán biztonsági reform támogatása, a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc támogatása is.
Vissza a feladóhoz
A Fővárosi Bíróság azonban 2010. január 21-i végzésében úgy dönt, mellőzzék a cél módosítását, mivel az alapítvány nevét és célját nem lehet változtatni. Közlik azt is, hogy a kérelmet az alapítónak kell benyújtani, az alapító okiratot csak az alapító módosíthatja. A hiánypótlások után április 22-én jegyezték be a változtatásokat. A kuratórium háromról öt tagra bővült, az eddigi tagok mellé felvették Keleti Zoltánt és Jar Mohamedet is. Az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy Katona Imre halála esetén Jar Mohamed lett. A bírósági végzést viszont hiába küldték el Katona Imre címére, az visszaérkezett a feladóhoz, mert azt senki sem vette át.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
