Doppingolni marhasülttel

Készülnek a biológiai útlevelek, jövőre a tiltólistán lesz az S0-s csoport is, s az már csak legenda, hogy az ellenőrök előtt egyes országokban bezárhatják a kapukat. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője úgy véli, hogy a tudomány fejlődésével az egyelőre általános problémának semmiképpen sem nevezhető géndoppinggal is eredményesen lehet felvenni a harcot.

2010. 12. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiss Balázsnak egy év. A MACS idei kilencszáz hazai vizsgálata közül hat hozott pozitív eredményt jégkorong, birkózás, kosárlabda és kerékpár sportágban, egy amerikaifutball-játékos pedig megtagadta a mintaadást, ami eleve doppingvétségnek minősül. A legnagyobb port kiváltó eset Kiss Balázs világbajnok birkózóé volt, akit versenyen kívül, március 19-én ellenőriztek. A mintájában a hormonantagonisták és modulátorok közé, az S4-es csoportba tartozó aromatáz inhibitort találtak. Kiss bizonyítani tudta, hogy a szer táplálékkiegészítővel együtt került a szervezetébe, de ez nem mentesítette a felelősség alól. A Nemzetközi Birkózószövetség mindenesetre nem két-, hanem csak egyéves eltiltással sújtotta, ez 2011. március 18-án jár le, így jövőre már az Eb-n is indulhat. A táplálékkiegészítők jelentős veszélyforrást jelentenek, a szakemberek zöme szerint egyikről sem lehet állítani, hogy teljes biztonsággal fogyasztható, és a WADA is azon az állásponton van, hogy a sportolók egyáltalán ne éljenek velük.


Pár nappal azután, hogy az ostravai asztalitenisz Európa-bajnokságon a német csapattal negyedik Eb-aranyát nyerte, Dimitrij Ovtcharovval nagyot fordult a világ. A kijevi születésű játékos szeptember 22-én azzal volt kénytelen szembesülni, hogy egy, még augusztusban elvégzett doppingteszt clenbuterol nyomait mutatta ki nála. A világranglista 11. helyezettje ártatlanságát hangoztatva állítja, a tiltott szer a kínai nyílt bajnokság alatt, egy húsétel elfogyasztásakor került a szervezetébe. A Német Asztalitenisz-szövetség egy kölni szakértő elemzésére alapozva október 15-én felmentette Ovtcharovot, de a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megfellebbezte az ítéletet a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon (CAS).
Az ellenőrök legnagyobb idei fogása, az ugyancsak clenbuterollal lebukott Alberto Contador is arra hivatkozik, hogy nem ő a bűnös, hanem egy marhasült. A Tour de France-t 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben is megnyert spanyol kerékpáros esete Ovtcharové után bő egy héttel, szeptember 30-án került napvilágra. A WADA ekkor jelentette be, hogy Contador mintájában, az idei Tour július 21-i pihenőnapján levett vizeletében 50 pikogramm, azaz 0,00000000005 gramm clenbuterolt találtak. Bár ez negyvenszer kisebb, mint amennyit ki kell mutatnia egy akkreditált labornak (2 ng/ml), a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség azonnal felfüggesztette a klasszis versenyzői engedélyét. (Ovtcharov mintájában 75 pg clenbuterol volt.)
A hörgőtágító, de izomtömeg növelésére szintúgy alkalmas szert illegálisan állati takarmányok is tartalmazhatnak, s bár Európában – Kínával ellentétben – ez nem jellemző, Contador mégis állítja, emiatt akadt fenn az ellenőrzésen. Elmondása szerint az Astana szakácsa megkérte az egyik, Spanyolországból érkező csapattagot, hogy hozzon húst otthonról. Az elkészült marhasültből öt versenyző fogyasztott, de a doppingellenőrök csak Contadortól vettek mintát. A WADA-t persze ilyen könnyen nem lehet leszerelni, a szakemberei felkeresték a húsüzemet, ahol nem bukkantak szennyezett húsra. A hírek szerint arra viszont találtak bizonyítékot az ellenőrök, hogy a versenyző az ominózus pihenőnapon vérátömlesztésen esett át, így vélhetőleg egy korábban levett vérében volt elenyésző mennyiségben a tiltott szer. Ám ez esetben nincs jelentősége a mennyiségnek.
„Hallani olyan véleményeket, hogy szegény Contadort meghurcolják, pedig alig találtak nála valamit, ám ez abszolút helytelen megközelítés. A clenbuterol az anabolikus ágensek közé tartozik, vagyis ugyanabba a csoportba, mint az anabolikus szteroidok, és ha valaki ilyennel akad fenn, akkor a zéró tolerancia érvényesül, a büntetés egyértelműen kétéves eltiltás. Az, hogy a versenyzőnél rendkívül kis mennyiségű tiltott szert is ki tudtak mutatni, csak a kölni labor technikai felkészültségét dicséri, és üzenetértékű, hogy egyre jobb esélyekkel lehet kiszűrni a doppingolókat” – mondja Tiszeker Ágnes. A Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője szerint jelentős előrelépést jelent az is, hogy manapság már célirányosak az ellenőrzések: „Ma már nem az dívik, hogy kalapból kisorsoljuk, kitől veszünk mintát. Elengedhetetlen a komoly tervezőmunka. Sportágspecifikusan tudnunk kell, hogy hol tart az adott sportoló felkészülése, mikor van nála az erőfejlesztés és az állóképesség növelésének időszaka, ezekben, illetve a versenyidőszakban milyen szerekre kell koncentrálnunk. Ugyanakkor a tiltott anyagok ürülése nagyon rövid, az EPO esetében negyvennyolc óra, a növekedési hormon pedig még gyorsabban távozik a szervezetből. A tettenérés tehát nagyon nehéz. A hatékonyabb ellenőrzést segítheti azonban az úgynevezett biológiai útlevél program. Ebben a sportolóktól évente hat–tizenkét mintát, vért és vizeletet kell venni, s így mindenkihez tartozik egy adathalmaz. Elkészülnek a szteroidprofilok, vérparaméterek, hormonszintek, minden, amit a doppingellenőrzés szempontjából vizsgálni érdemes. Ez az adathalmaz bekerül egy hálózatba, az interneten mindenki láthatja, akinek hozzáférése van, így a WADA, az akkreditált laborok és az adott ország nemzeti doppingellenes szervezete is. S ha egy vizsgálat során valakinél jelentős eltérés mutatkozik a profiljához képest, akkor az doppingvétséget alapozhat meg. Az Európai Unió és a WADA között adatvédelmi kérdésekben még van némi feszültség, mert a profilokat úgymond láthatóvá kell tenni, de az álláspontok közelednek, és az ellenőrzésben sokat remélhetünk ettől a programtól. Amit egyébként két nemzetközi szövetség, a kerékpárosoké és a sízőké már be is vezetett.”
A jövő évet tekintve lényeges változás, hogy a WADA 2011-es tiltólistáján már szerepel az S0-s csoport is az egyelőre olyan nem törzskönyvezett gyógyszerekkel, amelyek a humán gyógyításban nem használatosak, még kísérleti stádiumban vannak, azonban teljesítményfokozó hatásúak. „Az akkreditált laborok készen állnak arra, hogy ezeket is kimutassák. Nagyon sokat haladt előre a tudomány, az analízis” – jelenti ki a nemrégiben a Közép-európai Regionális Doppingellenes Szervezet elnökének is megválasztott Tiszeker Ágnes, aki szerint a géndopping ellen is eredményesen fel lehet majd venni a harcot. „Létező probléma, bár erre nem analitikai bizonyítékaink vannak, hanem inkább információink. A géndopping lényege, hogy valamilyen vektorral be kell juttatni a szervezetbe azt a bizonyos anyagot, amellyel manipulálni lehet. Ám a bejuttatás módja kimutatható, vizsgálható, és a WADA nagyon sok pénzt költ e kutatóprogramokra is.”
A MACS vezetője eloszlat egy tévhitet is, miszerint jó néhány országba az ellenőrök be sem tudnak jutni. „Régebben valóban így volt, de ez ma már legenda. A Magyar Antidopping Csoport az idén háromezer-kétszáz vizsgálatot végzett, és ebből csak kilencszáznak volt a magyar állam a megrendelője, a többit a WADA és nemzetközi sportági szövetségek megbízásaiból végeztük, s persze világversenyeken is dolgoztunk. Az év során harmincöt országban jártunk, többször voltunk Kínában és volt szovjet tagköztársaságokban is. Gyakorlatilag mindenhova be lehet jutni, van mód ellenőrzéseket végezni, de egy eldugottabb kínai edzőtáborba nyilván nem egyszerű arra az időpontra odaérni, ahogy tervezzük. S mint már említettem, az időzítésnek nagy jelentősége van. Alapvetően egyetlen ország sem zárkózhat el, és mindenhol működnie kell egy nemzeti doppingellenes szervezetnek, amely megfelel a WADA-kódexnek. Korábban az oroszok nem engedték, hogy a versenyzőik doppingmintáit kivigyék az országból, de természetesen már ez is a múlt” – említi Tiszeker.
Abban nagyok a különbségek, hogy az adott nemzeti szervezet milyen színvonalon működik, és mennyit költ megelőzésre és ellenőrzésre. A MACS már említett kilencszáz hazai vizsgálata hozzávetőleg kilencvenmillió forintba került az államnak. Jövőre az állami támogatás harmincöt százalékkal nő, a vizsgálatok száma azonban ennél kisebb mértékben emelkedik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.