Korrupcióra kódolva

Lassú és túlbonyolított pályáztatás, a szükségesnél háromszor több közreműködő szervezet, korrupció – többek között ez jellemezte a kiemelt kormányzati beruházásokat a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején egy közelmúltban lezárult átvilágítás szerint.

Súlyos rendszerhibákat tárt fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) egy közelmúltban befejeződött belső vizsgálat, amely többek között a Gyurcsány–Bajnai-éra kiemelt kormányzati beruházásait vette górcső alá. A Magyar Nemzet információi szerint az átvilágítás megállapította: a kiemelt projektek mintegy negyven százalékánál túllépték a jogszabályban előírt eljárási határidőket, hatvan százalékánál pedig éppen csak tartani tudták azokat. Jó példa a csigalassúságú ügyintézésre a mentésirányítás fejlesztésére 2007-ben kiírt, majd a korrupciógyanú miatt 2008-ban lefújt és újból meghirdetett tender, amelynek a támogatási szerződését csak idén írták alá. Tehát három évre volt szükség egy pályázat végigviteléhez.
Voltak azonban olyan kiemelt projektek, ahol nem a lassúsággal volt baj. A sukorói kaszinóváros terve simán és zökkenőmentesen futott volna, csakhogy időközben botrányba és büntetőeljárásba fulladt. Az államot a gyanú szerint 1,3 milliárdos kár érte.
A belső vizsgálat szerint indokolatlanul sok volt a közreműködő szervezet az uniós operatív programok körül, és a jelenlegi jogszabályok miatt nem a lebonyolításban, hanem a túlbonyolításban voltak érdekeltek.

*

Ennek oka, hogy fizetségük nem sikerdíjas, hanem teljesítményalapú. Tehát minél több munkafolyamatot (egyeztetés, adatszolgáltatás, szakértők felkérése, hiánypótlás stb.) végez el egy-egy ilyen szervezet, annál több pénzt kap, s így nem érdekelt a tender mihamarabbi sikeres lezárásában. Ismert, ezt a sok sebből vérző nemzeti fejlesztéspolitikai intézményrendszert még a Gyurcsány-kormány dolgozta ki. Nem véletlenül nyilatkozta az NFÜ új vezetője, Petykó Zoltán, hogy kaotikus uniós pályázati intézményrendszert örököltek elődjüktől.
Az átvilágítás rámutatott: a 15 operatív programnál eddig legalább 25 közreműködő szervezetet vettek igénybe, de ennek a harmada is elegendő lenne. A vizsgálat szerint 2007 és 2010 májusa között szakértőkre, tanácsadókra és közreműködő szervezetekre százmilliárdos nagyságrendben folyt el a pénz. Ezen cégek többsége a balliberális kormányok holdudvarába tartozott. A jelek szerint az új kormány megfogadja a vizsgálat megállapításait, ugyanis Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára a napokban azt nyilatkozta lapunknak, hogy húsz százalékkal karcsúsodik a bonyolult intézményrendszer, és egy közreműködő szervezet több operatív programot is kiszolgál majd. Ez a lépés azért is figyelemreméltó lenne, mert ezen szervezeteket nem a költségvetésből, hanem uniós forrásból fizetik, és az így megtakarított pénzt nem lehet operatív programokra átcsoportosítani. Vagyis közvetlen anyagi haszonnal nem jár a lépés, ugyanakkor az új kormány reményei szerint az egyszerűbb, átláthatóbb, gyorsabb pályáztatási rendszer már rövid távon is hasznot hozhat az országnak. De legalábbis elkerülhető lesz, hogy az unió felfüggessze a kifizetéseket a súlyos szabálytalanságok miatt, mint ahogy a Közlekedés operatív program esetében idén szeptemberben – az előző kormányzat mulasztásai okán – megtette. Az NFÜ belső vizsgálata feltárta, hogy hiába készült például egy meglepően őszinte folyamatelemzés az előző kormány idején, amely a pályáztatási rendszer anomáliáit sorolta fel, azt teljesen figyelmen kívül hagyták. Vagyis nem akarták észrevenni, hogy az indokolatlan adminisztrációs terhek, a túlbonyolítottság, a sok közreműködő szervezet mind-mind előidézője a korrupciónak. A megindított projektek egyik ismérve volt, hogy azokat nem előzte meg semmiféle nemzetgazdasági tervezés, illetve fenntarthatósági elemzés – mutatott rá a belső vizsgálat.