Berki Krisztián négyszeres Európa-bajnok, 2007-ben és 2009-ben ráadásul az Eb-aranya mellé vb-ezüstöt is tett, az Év sportolója választáson azonban még soha nem került be az első háromba, ön pedig még az első hatba sem. Mindezt hogyan élték meg az elmúlt években? – kérdeztük Kovács Istvánt a gála másnapján.
– A tavalyi eset Krisztiánnak kicsit rosszul esett, mert túl azon, hogy Európa-bajnok és vb-2. lett, megnyerte a főiskolai világbajnokságot és a Világkupa-sorozatot is, és még csak meg sem hívták a gálára. Nagyon azonban nem sértődtünk meg, tréfásan mondhatnám, hogy a torna pontozásos sportág, ahol a versenyzőknek ki kell várni a sorukat, amíg igazán elismerik és megismerik őket; és mi is kivártuk a magunk sorát.
– Berki Krisztián neve azért eléggé ismert itthon, ellenben ön eddig teljesen a háttérben volt. Visszahúzódó típus, vagy nem kereste a média, és ha nem kérdezik, akkor nem szólal meg?
– Ez a történet nem rólam szól, hanem Krisztiánról, nekem az a dolgom, hogy vele foglalkozzam, ne a médiával. Ezért inkább általában valóban a háttérben maradok.
– Áprilisban az izlandi vulkánkitörés miatt busszal kellett utazniuk a birminghami Európa-bajnokságra. Éppen beestek a rajtra, a tanítványa fájós csuklóval ment ki, és megtörtént az, ami addig soha: nem jutott be a döntőbe. Melyikük került jobban padlóra?
– Nem kerültünk padlóra. A rontás lehetősége mindig benne van a pakliban, a ló a férfiaknál olyan szer, mint a nőknél a gerenda. Úgy megyünk a versenyekre, hogy ha Krisztián tisztességesen felkészült, ám hibázik, akkor nem szabad összezuhanni, mert ilyen sport, ez megtörténhet. S erre az Eb-re a csuklósérülése miatt nem tudtunk úgy felkészülni, ahogy szerettünk volna. Így még inkább fennállt az, hogy hibázik. Be is következett, de nem estünk apátiába.
– Mindazonáltal ha valaki akkor azt mondja, hogy egyikük az Év sportolója lesz, másik pedig az Év edzője, hogyan reagál rá?
– Bevallom, én még egy hónappal ezelőtt sem hittem volna, hogy ilyen nagy elismerésben részesülünk. A torna nem igazán van reflektorfényben nálunk.
– Annak idején hogyan talált egymásra a tanítványával?
– Görögországi edzősködésből jöttem haza, a KSI-be kerültem, ahol egy nagy létszámú előkészítő, óvodáscsoporttal kezdtem el dolgozni. S Krisztián már ennek a csoportnak is tagja volt. Háromszáz gyerekből aztán idővel kiválogattam negyvenet, majd egyedül ő maradt. Úgy is fogalmazhatok, a zsák megtalálta a foltját. De máris javítom magam: sokkal jobban visszaadja a kapcsolatunkat az, hogy egymásra találtunk.
– Berki Krisztián három éve már azt UTE versenyzője, ám az ön nevét az UTE és a KSI edzői között sem találtam.
– Azért, mert a NUSI, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet alkalmazásában állok, a Héraklész-program felelőse vagyok.
– Nyilván sokan kérdezik, mi lesz Londonban, de szakavatottabbak inkább afelől érdeklődnek, mi lesz Tokióban, a jövő évi olimpiai kvalifikációs vb-n. Tekintettel arra, hogy a pekingi ötkarikás játékokra az akkori szabályok miatt a vb-ezüst sem ért kvótát a versenyzőjének.
– Londonba viszont már vb-bronzzal is ki lehet jutni, ha két másik szeren is sikerül egy átlagpontszámot elérni. S mivel a kvótaszerzés a legfontosabb, a tokiói harmadik helyet most habozás nélkül aláírnám. Nem mondom, hogy lényegtelen az érem színe, de az biztos, ha meglesz a kvóta, a bronzéremmel is kiugrom a bőrömből örömömben.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
