Ellentétben az egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok állításával a tankötelezettség korhatárának leszállításával a kormány nem mond le azon fiatalokról, akik 16 éves koruk után nem akarnak tovább iskolába járni, vagy nem tudnak elvégezni egy három, illetve négyéves szakiskolát sem. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Hoffmann Rózsa vezette oktatásért felelős államtitkársága lapunknak megerősítette: dolgoznak olyan változtatásokon, amelyek lényege, hogy a tankötelezettség korhatárának 18 évről 16 évre történő leszállítása esetén az oktatási rendszer már 16 éves korra is tudjon valamilyen végzettséget adni.
Most a szakképzés általában négy évet vesz igénybe, a nemrég bevezetett, választható rövidített szakképzés pedig három- éves, vagyis legkorábban 17 éves korban lehet megszerezni a szakképzettséget. Az államtitkárság szerint ugyanakkor léteznek úgynevezett 2-es kódú szakmák, illetve olyan részszakmai képzések, amelyek csak egy vagy két évet vesznek igénybe, de ezek elsősorban iskolarendszeren kívüli képzés- ben végezhetők el. A rövidebb képzés főként azon tanköteles korú diákoknak volna segítség, akik az általános iskola után a Híd-program keretében elvégzett egy év felzárkóztatást követően még mindig nem képesek vagy nem szándékoznak középfokú iskolában folytatni tanulmányaikat. A rövidített képzések tartalmáról most készül a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata.
A Széll Kálmán-terv szerint a kormány 18 évről 15 éves korra szállítaná le a tankötelezettség felső határát. Csakhogy egyre inkább a 16 éves korhatár bevezetése tűnik valószínűnek, mert Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa, Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is emellett foglalt állást.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
