Horthy, a magánember

Ő S Ö K T E R E<br /><br />Hol töltötte a nyarakat a kormányzó házaspár? Mit sportolt Horthy Miklós? Ezekre a kérdésekre is válaszol csütörtökön a Hír Tv Ősök tere című műsora.

Békés Márton
2011. 05. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányzó, aki nevet adott a két világháború közötti negyed századnak, nemcsak vitatott államférfiként, hanem sportemberként, vadászként és családapaként is szemlélhető. Annak ellenére ugyanis, hogy a politikus Horthyról lassacskán mindent tudunk, és döntései széles körben ismertek, az egykori kormányzó magánemberi oldala kevéssé kutatott. Pedig színes egyéniség volt, számos hibája mellett jó néhány erénnyel is büszkélkedhetett. Nem véletlen például, hogy 1920 és 1944 között a kormányzókultuszt építő hivatalos sajtó Horthy szimpatikussá tétele érdekében leginkább családközpontúságát, rendszeretetét, kötetlenségét és személyiségének pragmatikus oldalát emelte ki.
A református, székely eredetű Horthy család Debrecen környékén telepedett le, nemességét Kolozs megyében kapta a XVII. század közepén. Amikor a kiegyezést követő évben megszületett Horthy Miklós, famíliája már három évszázados nemességet és az ezerötszáz holdas kenderesi birtokot mondhatta magáénak. Hasonló nevű édesapja főrendiházi tag és nagybirtokos volt, édesanyja, Halassy Paula szintén nemesi származék. A fiatal Horthy 1882 őszén saját elhatározásból lépett elhunyt bátyja helyére a fiumei tengerészeti akadémián, amelynek négy évvel későbbi elvégzését követően tengerészeti hadapróddá avatták. Nem volt ugyan jó tanuló, de fizikai adottságai miatt a sportolás és kötelességtudása révén a fegyelmi előírások betartása nem okozott neki nehézséget – összegez Turbucz Dávid történész, doktorandusz, a Horthy-mítosz blog szerzője.
Természetes módon ment katonai pályára a kenderesi középbirtokos család sarja – teszi hozzá Olasz Lajos történész (Szegedi Tudományegyetem). A korai évek alapján leszűrhető, hogy Horthy Miklós tervei között nem szerepelt a politikai pálya, gondolkodására pedig leginkább a céltudatosság és a gyakorlatiasság párosítása volt jellemző. Horthy az 1880–90-es évek fordulóján tengerésztiszt társai körében tekintélyt vívott ki magának sportolói teljesítményével – különösen a vívásban, úszásban, teniszben és lovaglásban emelkedett ki társai közül –, katonai karrierje idején többen kiemelték lovagiasságát és határozottságát, valamint a teoretikus hajlam hiányát.
Horthy 1901-ben vette feleségül Purgly Magdolnát, akitől négy gyermeke született. Mindegyikük Polában jött a világra, ahol a későbbi kormányzó a századfordulótól kezdve az első világháború végéig állomásozott (kivéve a Ferenc József mellett Bécsben töltött fél évtizedet). A Horthy házaspárt több családi tragédia érte: első gyermeke, Magdolna 16 évesen elhunyt, a hosszasan betegeskedő Paulette 1940-ben, a kormányzóhelyettessé választott István 1942-ben halt meg, ifjabb Miklós 1993-ig élt. Horthy Miklósné Purgly Magdolna kormányzófeleségként visszafogottan és a kötelező reprezentáción nem túlterjeszkedve látta el feladatait – mondja Turbucz Dávid. Ennek része, hogy a református kormányzó katolikus felesége volt az 1938-as eucharisztikus világkongresszus fővédnöke. Purgly Magdolna ezen túlmenően számos vöröskeresztes jótékonysági akciót szervezett, több hazafias gyűjtőakciót indított. Olasz Lajos kiemeli, hogy a három gyermek halála közül a tetterős és rendkívül tehetséges István elvesztése okozta a legnagyobb fájdalmat a már idősödő házaspárnak. A pilóta Horthy István 1939-től a MÁVAG, 1940-től a MÁV igazgatója volt, több autóversenyen részt vett, és kitűnő vadász hírében állt. Főként az ország műszaki és infrastrukturális fejlesztésében vett részt, valamint a repülőéletben töltött be vezető szerepet. Konzervatív-liberális gondolkodásának megfelelőn a reformok, a szélsőségek elutasítása és a nyugati orientáció híve volt. Özvegyen maradt felesége, a népszerű Edelsheim Gyulai Ilona grófnő igen kedves volt Horthy Miklós számára, amint a félárva Istvánka, a kormányzó pár egyetlen – máig Angliában élő – unokája is. Ifjabb Horthy Miklós, a kormányzó legkisebb gyermeke fiatalkorában versenyszerűen sportolt, majd a húszas évek végétől több kereskedelmi és bankigazgatói tisztséget vállalt, a harmincas években pedig Egyiptomban tartózkodott. 1938 és 1942 között Magyarország brazíliai nagyköveti posztját látta el, a háború végén a „kiugrási irodát” vezette. A Gestapo által a nyilaspuccs árnyékában elhurcolt Miklós a háború után külföldön telepedett le.
A két történész – rekonstruálva a Horthy házaspár lakhelyeit – elmondja: az államfői család 1920-tól a budai várban élt, amelynek 814 szobájából csupán kilencet foglalt el, azt is a Krisztinaváros felőli oldalon. A Sándor-palotában meglehetősen szerényen élő Horthyék csupán évente egy kerti partit adtak. A nyarak első felét általában a kenderesi Horthy-birtokon töltötték – amelyből majd 700 hold illette a kormányzót –, az augusztusi hetekben pedig szívesen tartózkodtak a gödöllői kastélyban. A kormányzó pár a kötelező reprezentatív feladatok ellátásán túl visszafogott társasági és magánéletet folytatott. Horthy Miklós jellemzően nem tartott maga körül zajos baráti kört, meghitt társaságába csupán két testvére – István, a volt lovassági tábornok és Jenő, a neves vadász –, volt tengerésztiszt társai, néhány nagybirtokos és pár kormánypárti politikus tartozott. Amilyen szűkre szabott volt a baráti kör, olyan csendesen telt a kormányzó pihenése. Kenderesi birtokán a harmincas évek végén 50 angol telivérből álló ménest tartott, s szeretett kilovagolni. Gödöllői tartózkodása alatt is főként a lovaglásnak és a vadászatnak élt. Ezeken kívül kedvenc szórakozásának a teniszezés és a lóversenyre járás számított.
Mozgalmasan alakult a kormányzó pár utolsó másfél évtizede: a németek 1944. október 15-én Hirschbergbe szállították őket, majd Horthy Miklós 1945 tavaszán amerikai őrizetbe került. Felesége, menye és unokája 1947 végén látta újra viszont a bajorországi Weilheimben. Innen 1949 januárjában távoztak Portugáliába, ahol letelepedtek, s csaknem egy évtizeden át a főváros melletti Estorilban éltek. Horthy Miklós 1957-ben, felesége két évvel később hunyt el.
A magánember Horthy Miklósról és családjáról szól csütörtökön az Ősök tere. Az adás időpontja a Hír Tv-ben: csütörtök 22.30, szombat 15.30 és szerda 16.05.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.