Évek óta gátja a szakmai működés összehangolásának, a betegutak optimalizálásának, az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásnak és a némely területen túlzó, máshol elégtelen kapacitások átalakításának a fővárosi intézményrendszer – áll „a fővárosi egészségügyi ellátórendszer megújításával kapcsolatos állami szerepvállalás megerősítéséről szóló kormányhatározat” tervezetében.
Az előterjesztés javaslatot tesz a 12 fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmény működtetésének állami kézbe vételére. Így a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, a Nyírő Gyula Kórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, a Szent Imre Kórház, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, az Uzsoki Utcai Kórház, a Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet, a Heim Pál Gyermekkórház, a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő, valamint a Központi Stomatológiai Intézet eszköz- és ingatlan vagyona is az államhoz kerülne. A tervezetből az derül ki, hogy a közfeladatok átszervezésével felszabaduló ingatlanok értékesítéséből, hasznosításából származó bevételt Budapest és vonzáskörzete kórházi infrastruktúra-fejlesztésére fordítanák.
*
Az nem szerepel az anyagban, hogy konkrétan mely kórházak, illetve telephelyek értékesítésére gondolnak, egyesek szerint azonban ilyen lehet például a Szent János Kórház területének egy része is.
Az intézkedéstől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium intézményracionalizálást, a tevékenységek összevonását, a betegutak jobb szervezését, orvosszakmai integrációt, a fejlesztések koordinálását és közös beszerzéseket remél, amelyekkel javul az ellátáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások minősége. Az átalakítás modellként szolgálhat a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez – szögezi le a dokumentum.
Fenntarthatatlan struktúra
Elkészült közben az ellátórendszer átalakításáról szóló kormányhatározat is. A dokumentumban az áll: „az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi struktúrájában és kapacitásaival mára fenntarthatatlanná vált, ezért az azonnali és átfogó intézkedések megtétele halaszthatatlan”.
A részletekből kiderül, hogy a Fidesz erős embereinek tiltakozása ellenére Szócska Miklós államtitkár kitart a korábban a Semmelweis-terv vitairatában felvázolt elképzelései mellett, s az országot 1-1,5 millió lakosonként felosztva létrehoznák a kilenc nagytérségi, illetve az országos egészségszervezési igazgatóságot, amelyek súlyozott fejkvóta alapján szerveznék a betegellátást. Az államtitkár az így megvalósuló együttműködéstől reméli a rendszerben rejlő tartalékok felszabadítását.
Három sürgősségi centrum
A fővárosban három – budai, észak-pesti és dél-pesti – sürgősségi centrumot alakítanának ki, amelynek következtében részben integrálnák a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi és Városmajor utcai tömbjét, valamint a Szent János Kórházat. Felmelegítenék az egyetem korábbi, úgynevezett Korányi fejlesztési projektjét is. Az ezekhez szükséges több tíz milliárd forintnyi forrást a „fővárosi egészségügyi ingatlan portfólióból” teremtenék elő. A hamarosan a kormány elé kerülő Szócska-féle tervek szerint Budapest és környékének ellátásában a Semmelweis Egyetemé lenne a legnagyobb szerep.
Életpályaprogram
Számos más intézkedés is szerepel az előterjesztésben. Többek között alapellátási életpályaprogramot hirdetnének, beindítanák a háziorvosi gyógyszerírás, szűrés, prevenció ösztönző indikátorprogramot, bevezetnék a háziorvosi eszközpótló és informatikai pályázatokat, praxis- és patikaalapot hoznának létre, amely a háziorvosok és a gyógyszerészek pályakezdését, illetve méltó nyugdíjba vonulását támogatná. Integrálnák a háziorvosi ügyeletet az Országos Mentőszolgálat diszpécserrendszerébe. Ösztönöznék az egynapos sebészeti ellátásokat a fekvőbeteg-ellátás kiváltására, és korszerű regionális onkológiai hálózatot alakítanának ki. A kis városi kórházak aktív gyógyítókapacitásait pedig kiváltanák járóbeteg- és egynapos ellátással, valamint a hoszszú idejű ápolás és rehabilitáció fejlesztésével. Mint azt már korábban jelezték, bevezetnék a népegészségügyi termékdíjat, vagyis a hamburgeradót.
A járó, illetve fekvő beteg mellett dolgozó egészségügyiek illetménypótlékának differenciált emelése is szerepel az anyagban, bár ennek mértékére vonatkozóan nem találtunk konkrétumot. Csupán annyit, hogy ennek forrásigénye nyolcmilliárd forint volna, amelyhez alternatív forrásokat vonnának be, például a népegészségügyi termékdíjat. Az is olvasható a dokumentumokban, hogy homogén életpályamodellek mentén elsősorban teljesítményarányos, a továbbképzést, klinikai pályaválasztást ösztönző díjazási rendszert vezetnének be, amelyhez 62 milliárd forintra lenne szükség.
Az MSZP tiltakozik
A rezidensek számára szervezendő ösztöndíjprogramokról sem voltak konkrétumok az anyagban, mint ahogy arról sem, hogy miként alakítanák át a rezidensképzés, valamint az orvos- és szakdolgozói továbbképzés rendszerét. Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ állítanának fel, átalakítanák az Országos Sportegészségügyi Intézetet, a Molnár Lajos korábbi SZDSZ-es egészségügyi miniszter által megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (Lipót) utódát a fővárosi Nyírő Gyula Kórház területén hoznák létre.
A szocialisták tiltakoznak a tervek ellen. Mint azt Kökény Mihály korábbi MSZP-s egészségügyi miniszter hangsúlyozta: „mondjunk nemet az államosítási tervekre, s haladéktalanul kezdjük meg a fővárosi egészségügyi intézmények holdingba szervezéséről szóló Budapest modell megvalósítását, amelyet a fideszes képviselők egy jelentős része is támogat”. – A fővárosi intézmények állami kézbe adásánál 15 ezer munkavállaló, 93 telephely és körülbelül 130 milliárd forintnyi ingatlan és 25 milliárdnyi ingó vagyon sorsa a tét – fogalmazott. Havas Szófia MSZP-s fővárosi képviselő hozzátette: azt kell feltételezniük, hogy akár az ingatlanok felét is értékesíthetik, tekintve, hogy az ingatlan vagyon jelenlegi értéke körülbelül 130 milliárd forint, s az előterjesztésben mintegy 80 milliárd forintnál szerepel ez forrásként. A politikus nem érti, a kormány miért nem kezdi meg a fővárosban már most is üresen álló, egykori egészségügyi intézmények értékesítését, így ugyanis nem sérülne a betegellátás.
Nem zárnak be kórházak
– Nincs szó arról, hogy bezárnánk kórházakat, a szocialisták rossz megközelítéssel, téves interpretálással próbálnak pánikot kelteni – reagált Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy az ellátórendszer funkcionális és gazdasági integrációja a fővárosban is megvalósuljon, ezért nemcsak az országban, hanem Budapesten is újra kell gondolni az egész rendszert. Mint mondta, a fővárosban három olyan földrajzilag jól elhelyezkedő sürgősségi központnak kell létrejönnie, amely 24 órában fogad mindent. – Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, fejlesztésekre és tőkére van szükség. Ehhez természetesen „az egyes intézmények szerepének és feladatainak újraszabása által felszabaduló tőkét kívánják visszaforgatni” – fogalmazott. – Célunk, hogy ne kihasználatlan műtők fűtésére, hanem orvosok bérére fordítsuk a gazdasági integrációból nyert anyagi forrásokat – tette hozzá.
origo.hu
Tíz Gidrán harcjármű érkezik Tatára
