Megtérül az árvízi védekezés

Hazánkban 250-350 milliárd forintba kerülne az árvízi védekezés országos kiépítése – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia szakértői által készített vízgazdálkodási stratégiából, amelyet tegnap mutattak be. A tanulmány leszögezi, ez a beruházás jelentősen mérsékelné a védekezési költségeket és a kárt, így egy évtized alatt megtérülne. Az utóbbi tíz-tizenkét év árvízi védekezési költsége mintegy ötven-, a töltések helyreállítása pedig harmincmilliárd forintba került, miközben a károk becsült értéke meghaladta a százötvenmilliárd forintot. – Mára világossá vált, hogy a töltések fokozatos emelése nem jelent hosszú távon fenntartható megoldást, a védekezésről a megelőzésre kell váltani – jelentik ki az irat készítői, hozzátéve, Magyarország Európa árvizektől leginkább veszélyeztetett állama.
Ezenkívül komoly problémaként említi a stratégia a vízdíj képzését is. Nem jött ugyanis létre olyan alap, amely az elöregedett ivóvízellátó és csatornahálózatok rekonstrukcióját fedezhetné. Így az ivóvízminőség-javító és szennyvízprogram befejezetlen maradt. Mint a tanulmány megállapította, a csatornázás és a szennyvíztisztítás ma eléri a hetvenöt százalékot az országban, a lakosság tíz százaléka, vagyis egymillió ember azonban továbbra sem él a rákötési lehetőséggel. A lakosság körülbelül negyven százaléka jelenleg olyan településen él, ahol az ivóvíz minősége valamilyen szempontból kifogásolható. Az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatt a nem megfelelő ivóvízminőség a lakosok negyedét érinti. A stratégia úgy fogalmaz, a legnagyobb gondot a víz természetes eredetű arzéntartalma jelenti, amely jelenleg 1,4 millió lakost érint, emellett két és fél millióan olyan vezetékes ivóvízhez jutnak, amelyben az ammóniumion mennyisége haladja meg a határértéket.
– A stratégia összesen 56 feladatot határoz meg, ezek között szerepel az intézményi környezet átalakítása, a közművagyon megóvása, a díjtételek felülvizsgálata, valamint a szolgáltató szervezetek reformja – mondta a tanulmány szerkesztője, Somlyódy László. Reich Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának elnöke arra mutatott rá, hogy a vízgazdálkodási törvényt 1995 óta 24, a környezetvédelmi törvényt pedig 28 alkalommal módosították, ami átláthatatlanságot teremtett az iparágban.