Régi álma az embernek, hogy önműködő közlekedési eszközök szolgálják kényelmét. A tudományos-fantasztikus filmek kedvelt motívuma a teljes egészében számítógép vezérelte autó, amely lehetőség szerint még kedélyesen el is beszélget tulajdonosával, miközben az gyönyörködik az elsuhanó tájban. A valóság mindeddig nem igazolta a robotok navigálta utazásról szőtt álmokat. Eddig csak olyan területeken tudtak szolgálatba állítani automatikus közlekedési eszközöket (metró, felderítő robotrepülőgép), ahol nincs szükség hirtelen felmerülő, váratlan helyzetek kezelésére, vagy egyáltalán nem kell kormányozni. Az önvezérlő autók, bár sok cég, egyetem igyekszik fejleszteni őket, önmaguk paródiái.
Azt gondolná az ember, hogy a tenger a robotjárművek ideális terepe, hiszen ott ritkán kell kerülgetni tereptárgyakat. Pedig koránt sincs így, a vitorlás hajók automata navigálása hatalmas próbatétel. Évente robotvitorlás-világbajnokságot rendeznek, a nagyravágyóbbak pedig az Atlanti-óceán átszelésére küldik hajóikat.
49
óráig voltak kapcsolatban fejlesztői a legtovább kitartó robotvitorlással az Atlanti-óceánon tavaly. Bár ez kudarcnak tűnhet, hiszen a teljes út két-három hónapig tartott volna, mégis világrekord. Az egyesült királyságbeli Aberystwyth egyetemének szakemberei Kolumbusz egyik hajója után a Pinta nevet adták a hajónak.
4
méter hosszúak lehetnek legfeljebb az idei versenyen részt vevő, az Atlanti-óceánt átszelő robotvitorlások. Szeptemberben kell indulniuk a nyugati hosszúság 7. fok 30. percétől, és a 60. hosszúsági körig kell eljutniuk.
5900
kilométert kell megtenniük így az idei verseny indulóinak. A szervezők sem nagyon számítanak rá, hogy ez sikerül valakinek. A kiírásban arra figyelmeztetik az érdeklődőket, hogy „legyenek felkészülve hajójuk elvesztésére”.
3,75
méter hosszú a Roboat nevű automata vitorlás hajó, amely megnyerte az eddigi összes robotvitorlás-világbajnokságot (neve a robot és a kisebb hajót jelentő „boat” szavakat rejti), írja a New Scientist. A világbajnokságon sokkal könnyebb feladatokat kell teljesíteniük a hajóknak, mint a nyílt óceánon, bójákat kerülgetnek, és néhány kilométeres távokat tesznek meg.
4
kilométerre távolodnak el mindössze az önműködő hajók a parttól, miközben a világbajnokság próbatételeit teljesítik. Így sem könnyű navigálni a kiszámíthatatlan hullámok és a folyton változó széljárás közepette. A résztvevőknek ezért kompromisszumot kell kötniük a kifinomult technológia és a könnyen horribilissá váló költségek között. Előfordulhat ugyanis, hogy egy hullám darabokra töri művüket.
35 000
dollárt gyűjtöttek össze adományokból a Proteus projekt vezetői azzal a céllal, hogy a tengert szennyező olajfoltokat semlegesíteni képes önműködő hajókat építsenek. Talán e kezdeményezés jelöli ki a majdani robothajók rendeltetését. Hosszú ideig tartó megfigyelésre, meteorológiai, környezetvédelmi adatgyűjtésre szánják őket.
Menczer Tamás: Óvakodj a liberálistól!