Tudásmegosztó közösség

Olyan virtuális rendszert alakítottak ki magyar kutatók, amely lehetővé teszi, hogy a világ minden tájáról megosszák egymással tudásukat az egyetemek és a kutatóközpontok. A jövő világát idéző, internet alapú 3D laboratórium tíz hónap alatt épült fel az Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében.

A robotizáció területét segítő, háromdimenziós, internet-alapú kontroll- és kommunikációs laboratóriumot hoztak létre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI). Az európai viszonylatban is kiemelkedőnek számító rendszerről, amelyet az Akadémia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai- (TMIT), valamint Mechatronika Optika és Gépész Informatikai tanszékével közösen épített ki, tegnap tartottak bemutatót Budapesten.
A tíz hónap alatt, a norvég EEA Grant és az NKTH által finanszírozott több száz millió forintos beruházás része egy modern, 13 kamerával felszerelt 4D (azaz a háromdimenziós kép valósidejű mozgóképként való megjelenítésére alkalmas) rekonstrukciós stúdió és egy 3D immerzív virtualizáló rendszer. Ez utóbbi egy olyan laboratórium, amely a mozgásérzékelő ruhába öltözött kutatót a virtuális térbe helyezi. Hasonló, ám ennél kisebb laboratóriumot a BME TMIT-n is létrehoztak. A projekt részeként ezen- kívül elkészült egy virtuális együttműködési platform, a ViCa-t (Virtual Collaboration Arena). Ez lehetővé teszi, hogy valós hardver- és szoftvereszközöket távolságtól függetlenül egy rendszerbe lehessen építeni – fejtette ki Baranyi Péter, az Akadémia doktora.
A tudósok a tudományos-fantasztikus filmek világát idéző fejlesztésekkel olyan problémákat oldhatnak meg, amelyeket korábban csak hosszú évek alatt, a különböző kutatóintézetek között ingázva lehetett modellezni – olvasható a távirati iroda jelentésében. A virtuális tér által lehetővé vált többek között, hogy egy budapesti fejlesztésű szoftver segítségével működtessenek a szakemberek egy Tokióban levő robotot, úgy, hogy közben a folyamatot virtuális 3D-s megjelenítőn keresztül egy harmadik helyszínen lehet végigkövetni.
„Attól egyedi a rendszer, hogy nagyon leegyszerűsíti a tudás megosztását. Lehetővé teszi, hogy gyorsan és költséghatékony módon jussanak el a tudomány fejlesztései a kis- és középvállalakozókhoz” – hangsúlyozta az MTA doktora. Kifejtette, ezért is lett az együttműködés mottója „Condita decrescit, vulgata scientia crescit”, azaz a megosztott tudomány gyarapszik, az elzárt tudás csökken. Idáig világszerte húsz rangos egyetem és kutatócsoport csatlakozott a november óta működő virtuális tudásmegosztó közösséghez.
– Rengeteg lehetőséget rejt magában a laboratórium – hangsúlyozta beszédében Inzelt Péter, az MTA SZTAKI igazgatója. Mint kifejtette, a rendszer segítségével Bokor József, a BME Közlekedésautomatikai Tanszékének vezetője kutatócsoportjával arra keresi a választ, miként lehet ütközésbiztossá tenni a pilóta nélküli gépeket. Egy modellen elkezdték kikísérletezni a lehetséges technikai megoldásokat, s ha minden a terv szerint halad, eredményeiket már novemberben a gyakorlatban is kipróbálhatják a mátyásföldi repülőtéren – fejtette ki az intézmény vezetője.