Előnyt a hazai iparnak!

A jelenlegi közbeszerzési gyakorlat lassú, áttekinthetetlen, és így a korrupció melegágya. Az új törvénytől a magyar gazdasági szereplők közül sokan azt várják, hogy hozza helyzetbe a hazai vállalkozásokat. Ma zárul a jogszabálytervezet társadalmi vitája, a civilek főként a részletszabályokat hiányolják.<br />

A közpénzek hatékonyabb felhasználása, a hazai kis- és közepes vállalatok helyzetbe hozása, a korrupció visszaszorítása – ezeket a célokat fogalmazta meg a törvényalkotó az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban. A magyar cégek ugyancsak azt várják a jogszabálytól, hogy kevesebb adminisztrációval, a jelenleginél sokkal gyorsabban juthassanak a pénzükhöz, és hogy legalább egyenlő esélyeket kapjanak „saját pályájukon”. Gyakran hallani arról, hogy a régi uniós tagállamokban – a vállalkozás szabadsága ellenére – kizárt, hogy közbeszerzési eljárásokon sikerrel pályázzanak a nem honos vállalkozások. Magyarországon mindennapos eset, hogy egy állami nagyvállalat – mint a MÁV – megpályáztatja saját leányvállalatát egy-egy feladatra, de sikertelenül, mert alacsonyabb árral egy külföldi cég nyer.
– Nem a törvény a hibás ebben, az állami közszolgáltató vállalataink lassan tanulják meg a bonyolult szabályozást – mondta lapunk kérdésére Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, egyetemi tanár. Valójában az uniós szabályozás miatt a MÁV-ra, a BKV-ra vagy a Magyar Postára, a piaci szereplőkre és a közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás egyaránt érvényes, és alkalmanként kell eldönteni, hogy melyik tevékenységük hová tartozik. Szerencsére az utóbbi években egyre inkább tisztában vannak a menedzsmentek – a cégközpontokban és a leányvállalatoknál is – a szabályokkal, így egyre ritkábban fordul elő, hogy egy nagy beszerzést azért kell leállítani, mert formai hibát vétettek – mondta a szakértő.
A törvény gazdája, a nemzeti fejlesztési tárca máig várja a civil szervezetek véleményét a tervezetről, s tegnap két szervezet is közzétette állásfoglalását. A Magyar Mérnöki Kamara szerint az új közbeszerzési törvényben több kérdésben is határozottabban kellene fogalmazni. A szervezet nem lát garanciát arra, hogy ebből a kerettörvényből az ágazati törvényeken keresztül jó közbeszerzési rendszer valósul meg – mondta Barsiné Pataky Etelka, a kamara elnöke. Szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon a körbetartozások legnagyobb problémája az állam. A rendelkezésre álló források jelentős része az EU-tól származik, és lassan zajlanak a kifizetések. Tausz Péter, a Transparency International (TI) Magyarország üzleti programjainak vezetője azt nehezményezte, hogy nem ismertek a kormány tervei a közbeszerzés intézményi rendszerével kapcsolatban. Ha a terület felügyelete a parlamenttől a kormány alá kerülne, úgy a jogorvoslat garanciái is sérülnének, mivel akkor a Közbeszerzések Tanácsát is a kormány felügyelné. A TI szerint a korrupciót növelheti az a javaslat, hogy árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 25 millió forint, míg építési beruházásnál 150 millió forint alatti megrendelésnél nem kell közbeszerzést kiírni, elegendő három céget felkérni ajánlattételre.