Előnyt a hazai iparnak!

A jelenlegi közbeszerzési gyakorlat lassú, áttekinthetetlen, és így a korrupció melegágya. Az új törvénytől a magyar gazdasági szereplők közül sokan azt várják, hogy hozza helyzetbe a hazai vállalkozásokat. Ma zárul a jogszabálytervezet társadalmi vitája, a civilek főként a részletszabályokat hiányolják.

2011. 06. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közpénzek hatékonyabb felhasználása, a hazai kis- és közepes vállalatok helyzetbe hozása, a korrupció visszaszorítása – ezeket a célokat fogalmazta meg a törvényalkotó az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban. A magyar cégek ugyancsak azt várják a jogszabálytól, hogy kevesebb adminisztrációval, a jelenleginél sokkal gyorsabban juthassanak a pénzükhöz, és hogy legalább egyenlő esélyeket kapjanak „saját pályájukon”. Gyakran hallani arról, hogy a régi uniós tagállamokban – a vállalkozás szabadsága ellenére – kizárt, hogy közbeszerzési eljárásokon sikerrel pályázzanak a nem honos vállalkozások. Magyarországon mindennapos eset, hogy egy állami nagyvállalat – mint a MÁV – megpályáztatja saját leányvállalatát egy-egy feladatra, de sikertelenül, mert alacsonyabb árral egy külföldi cég nyer.
– Nem a törvény a hibás ebben, az állami közszolgáltató vállalataink lassan tanulják meg a bonyolult szabályozást – mondta lapunk kérdésére Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, egyetemi tanár. Valójában az uniós szabályozás miatt a MÁV-ra, a BKV-ra vagy a Magyar Postára, a piaci szereplőkre és a közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás egyaránt érvényes, és alkalmanként kell eldönteni, hogy melyik tevékenységük hová tartozik. Szerencsére az utóbbi években egyre inkább tisztában vannak a menedzsmentek – a cégközpontokban és a leányvállalatoknál is – a szabályokkal, így egyre ritkábban fordul elő, hogy egy nagy beszerzést azért kell leállítani, mert formai hibát vétettek – mondta a szakértő.
A törvény gazdája, a nemzeti fejlesztési tárca máig várja a civil szervezetek véleményét a tervezetről, s tegnap két szervezet is közzétette állásfoglalását. A Magyar Mérnöki Kamara szerint az új közbeszerzési törvényben több kérdésben is határozottabban kellene fogalmazni. A szervezet nem lát garanciát arra, hogy ebből a kerettörvényből az ágazati törvényeken keresztül jó közbeszerzési rendszer valósul meg – mondta Barsiné Pataky Etelka, a kamara elnöke. Szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon a körbetartozások legnagyobb problémája az állam. A rendelkezésre álló források jelentős része az EU-tól származik, és lassan zajlanak a kifizetések. Tausz Péter, a Transparency International (TI) Magyarország üzleti programjainak vezetője azt nehezményezte, hogy nem ismertek a kormány tervei a közbeszerzés intézményi rendszerével kapcsolatban. Ha a terület felügyelete a parlamenttől a kormány alá kerülne, úgy a jogorvoslat garanciái is sérülnének, mivel akkor a Közbeszerzések Tanácsát is a kormány felügyelné. A TI szerint a korrupciót növelheti az a javaslat, hogy árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 25 millió forint, míg építési beruházásnál 150 millió forint alatti megrendelésnél nem kell közbeszerzést kiírni, elegendő három céget felkérni ajánlattételre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.