Nemcsak a svájcifrank-alapon felvett hitelek árfolyam-különbözete sújtja azokat az autótulajdonosokat, akik részletfizetést vállaltak. Azért is fohászkodniuk kell a futamidő során, nehogy ellopják vagy összetörjék a tulajdonukban lévő járművet. Az egyik autósportál olvasói levelei ismertettek olyan eseteket, amikor a vásárló, bár rendelkezett teljes körű, lopáskárra is kiterjedő casco biztosítással, mégis milliós összeggel maradt adósa a hitelező pénzintézetnek. Tipikus történet, hogy a nagyjából hárommillió forintért kínált kiskategóriás gépkocsi terhe 4,5 millióra rúg, miközben a biztosítási értéke csak 1,5 millió. Ebből az következik, hogy ha ellopják vagy összetörik, a bank követelése, a biztosítási összeg s a már befizetett részletek között milliós, másfél milliós rés tátong. A hitelszerződésből eredő fizetési kötelezettség lopás vagy totálkár esetén azonnal esedékessé válik, legfeljebb részletfizetést kérhet az adós. Az eredmény pedig az, hogy se autó, se induló tőke a következő befizetéshez, sőt, a volt tulajdonos eladósodott.
Mindez nem fordulhat elő, ha a részletfizetéssel terhelt gépkocsi tulajdonosa nem a használó. A bérelt autó, a tartós bérlet, az operatív lízing úgy biztosít hozzáférést a gépkocsihoz, hogy a lopásból, töréskárból eredő kockázatok nem vagy csak kisebb mértékben terhelik az autóst. A flottakezelők emellett gondoskodnak a rendszeres karbantartásról is, mert érdekük, hogy minél tovább termeljen pénzt nekik a jármű. A tartós bérlet része gyakran az asszisztenciaszolgáltatás – az elakadt autót kimentik, ha kell, csereautót adnak –, és előre kiszámítható, állandó összegű havidíjat fizettetnek. Igaz, a havidíj kis autók esetében is meghaladja a százezer forintot, míg a tízéves futamidejű havi részlet általában nem éri el az ötvenezret. A járulékos költségekkel – biztosításokkal, adókkal, szervizlátogatásokkal – azonban könynyen eléri a havi százezret a teher, és akkor már nincs olyan nagy különbség az operatív lízing és a részletfizetés között. Ennek ellenére az autószalonokban jórészt ismeretlen forma a tartós bérlet, a flottakezelők szolgáltatásait szinte kizárólag cégek veszik igénybe. A magánszemélyek legfeljebb az „olcsóautó-bérléssel” foglalkozó vállalkozásokhoz fordulnak. Pedig ezek sem túl olcsók, az igénytelen kisautókat napi 3000–5000, a jobban felszerelteket 6000–7000 forintért bocsátják a bérlők rendelkezésére, általában százezer forint letét mellett.
Moratórium a fekete bárányoknak? Adókedvezményt adna Rogán Antal a külföldi rendszámról januárig önként lemondó autósoknak – erről a TV2 Mokka című reggeli műsorában beszélt a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Szerinte még a nyári szünetig dönthet az Országgyűlés a törvénymódosításról, és ha így lesz, akkor szeptembertől decemberig kapnak lehetőséget az autósok, hogy viszszatérjenek a magyar törvények hatálya alá, ha nem tudják bizonyítani, hogy életvitelszerűen külföldön élnek. Az önként hazatérők adókedvezményre számíthatnak ebben az időszakban, a jelenlegi szabályok szerint fizetendő adó felét kell csak befizetniük. Akik viszont nem térnek vissza, és január 1-je után megbuknak egy ellenőrzésen, azoknak az adó dupláját kell majd megfizetniük.
Eközben általános vitára alkalmasnak tartotta a parlament gazdasági és informatikai bizottsága azt a javaslatot, hogy a gépjármű vásárlója kaphasson információt a gépjármű-nyilvántartásból, van-e forgalmazási korlátozás a megvenni kívánt járművön. Rogán Antal, a bizottság elnöke utalt arra, hogy a gépjármű-nyilvántartásról konzultálnak az autós érdekképviseletekkel, és vélhetően kiegészítik a módosító javaslatot a kilométeróra visszaállításának szankcionálásával. A használtautó-piacon árult gépkocsik jelentős részénél ugyanis ma nem lehet megállapítani a valódi futásteljesítményt.
origo.hu
Minden EP-képviselő levelet kap Magyar Péter köztörvényes bűncselekményéről
