Az öngyilkosság vagy annak megkísérelt formái az utóbbi évtizedekben fontos népegészségügyi kérdéssé váltak, számos európai országban indítottak el e kérdéssel foglalkozó kutatásokat, és a Magyar Honvédség sem érintetlen ebben a kérdésben – hívja fel a figyelmet egy tanulmány a Katonai Biztonsági Hivatal szaklapjában. László Péter, a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) orvos őrnagya abból az alapvetésből indul ki esszéjében, hogy az utóbbi években az Egyesült Államok hadseregében szolgálóknál egyre több az öngyilkosok száma, amely visszavezethet a harci helyzetekben is bevetett katonák sajátos szociális helyzetére, és a férfiakra jellemző depresszió sajátosságaira.
A CNN közlése szerint – amely az amerikai védelmi minisztérium adataiból indul ki, és a 2004 és 2010 közötti időszakot vizsgálja – 2009-ben 115 amerikai katona vetett véget önkezével életének, ilyen magas számra pedig 1990 óta nem volt példa. Ráadásul öt esetből kettőben olyan katonák cselekedtek így, akik épp visszatértek hazájukba egy-egy bevetés után – idézi a tanulmány. A Pentagon szerint az öngyilkosságok mögött a megromlott kapcsolatok, az anyagi nehézségek és a hivatással, bevetésekkel kapcsolatos problémák állnak. 2004 óta az öngyilkosságok száma az Egyesült Államok hadseregében folyamatosan nő, miközben akkor még „csak” 67 katona követett el öngyilkosságot, 2006-ban már 102-en, tavalyelőtt pedig 115-en haltak meg. Az öngyilkosságok száma alapján a CNN közlése szerint 2010. június volt a legrosszabb hónap az Egyesült Államok hadseregének történetében: egy hónap alatt 32 katona végzett magával. A katonák közül 11 tartalékos vagy nemzeti gárdista volt, 21 aktív szolgálatban álltak. Utóbbiak közül heten állomásoztak Irakban vagy Afganisztánban. Így tehát 2010 közepéig 145 amerikai katona ölte magát. Az öngyilkosságok ellen küzdő csoportot vezető Chris Philbrick ezredes azt valószínűsíti, hogy a folyamatos, erős stressz okoz olyan pszichés problémákat, ami végzetessé válhat.
A jelenlegi nemzetközi tanulmányok egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy az iraki és az afganisztáni háborúban szolgáló, harci bevetésekben résztvevő katonáknál nagy valószínűséggel alakul ki poszttraumás stresszbetegség és depreszszió – említi meg László Péter.
Depressziós hadsereg
A Millenium Study során, amely talán az egyik legnagyobb prospektív tanulmány, 2001 és 2008 között követték nyomon az amerikai katonák külföldi (Irak, Afganisztán) szolgálata alatt és azt követően a pszichés állapot alakulását. Ebből kiderül, hogy 55 ezerből 40 ezer katona esetében – akik a missziót megelőzően mentálisan egészségesek voltak – alakult ki depresszió. A misszióban szolgáló és a harci bevetésekben részt vevő katonáknál szignifikánsan nagyobb arányban jelentkezett depresszió, mint azoknál, akik nem vettek részt bevetésekben. Az öngyilkossággal kapcsolatos nemzetközi tanulmányok és adatok alapján az Egyesült Államok hadseregében a második leggyakoribb halálok, de lényeges és gyakori az előfordulás az orosz és brit katonák között is (Mahon és mtsai., 2005).
A megelőzés érdekében az Amerikai Egyesült Államokban komplex prevenciós programot dolgoztak ki, hogy segítsék a harci stressz feldolgozását, amelynek során az öngyilkosság megelőzésére különösen nagy hangsúlyt helyeztek. Ezt az úgynevezett visszaillesztő programot a Magyar Honvédség Honvéd-egészségügyi Központja is a megfelelő változtatásokkal igyekezett adaptálni a misszióból hazaérkező katonák ellátására.
Németh András, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke lapunkkal közölte: a beteges depresszió gyakoriságának növekedése nem mutatható ki a honvédségnél. A négyszemközti interjúhelyzetekben azonban megnövekedett azoknak a száma, akik hangulatuk romlásáról, a dolgok befolyásolhatatlanságának érzetéről és kiszolgáltatottságérzetük növekedéséről számolnak be.
Az elmúlt időszakban történései, az Afganisztánban elveszített hat magyar katona halála és számos további sérült még inkább rávilágított a harci eseményekkel kapcsolatosan megjelenő pszichológiai aspektusokra – mutatott rá a dandártábornok. A Magyar Honvédség pszichológiai biztosítási rendszere NATO-szinten is elismert, kiemelkedő értéke viszont a felkészítés és gondoskodás. A külföldi katonai alkalmazást minden esetben megelőzi egy alkalmassági vizsgálat, majd háromszor tíz órás pszichológiai felkészítő tréning, továbbá a magyaroknak szállást adó afganisztáni Puli-Humri helyőrségben folyamatosan katonapszichológus látja el a pszichológiai feladatokat. A kiutazó állomány kellő mértékben rendelkezik azon ismeretekkel és készséggel, amely a hirtelen fellépő stresszhelyzetek esetén a szituációhoz mérten nyújt lehetőséget a pszichológiai hatékonyság fenntartására és a mentális problémák megelőzésére.
Stresszes misszió
A missziókban azonban számolni kell elhúzódó stresszt okozó helyzetekkel is, ezek kisebb intenzitásúak, ám a misszió hat hónapja alatt teljes vagy számottevő időn keresztül hatnak. A családtól való távollét is nehézséget jelent érzelmileg, különösen a gyermekes katonák részére, akik életéből véglegesen marad ki gyermekük felnövekedésének egy-egy szakasza. Az itthon maradt család a férj vagy a feleség nélkül kell hogy megoldja a mindennapok feladatait, amelyekre – amennyire lehetséges – fel kell készülni, előre kell tervezni. Egy család életében természetesen mindig adódnak váratlan helyzetek, amelyek annak ellenére feszültségeket és bizonytalanságot okoznak, hogy megoldásukba az alakulatok családtámogató szolgáltatásait tudják bevonni – emelte ki Németh András. Mint elmondta, a katonák pszichológiai interjúi során megjelenő további tény: a missziós területen szolgálatot teljesítőket érzékenyen érinti az is, hogy más nemzetekhez képest alacsonyabbnak ítélik meg az anyagi és erkölcsi megbecsülésüket. A folyamatos szervezeti átalakulások további bizonytalanságot okoztak: a hazaérkezést követően beosztásuk, alakulatuk megmaradt-e. A jelentkező érzelmi megterhelések így nem a depreszszív tünetek, inkább a fokozott stresszterhelés irányában mozdulnak el.
Pszichológiai alkalmatlanság
A missziókból visszatérő katonák hazaérkezésüket követően ezért részt vesznek egészségi és pszichológiai visszaszűrésen, majd visszaillesztési tréningen, és családtagjaikkal együtt is rendelkezésükre állnak a Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda szolgáltatásai. A visszaillesztési tréningeken a katonák megismerik a pszichés folyamat szakaszait, azok jellemzőit és várható nehézségeit, az azokkal való megküzdés lehetőségeit. A missziós feladatvállalás pszichés megterhelésének átdolgozása érdekében az állomány és a családtagok is igénybe vehetnek egyéni pszichológiai gondozást. 2011 évben újabb elem jelent meg a Magyar Honvédség pszichológiai biztosítási rendszerében, a csapatpszichológiai szolgálat, amely szintén részt vállal a visszaillesztésben – tájékoztatott Németh András. A honvédség egészségügyi csoportfőnöke szerint az elmúlt időszakban enyhén emelkedő tendenciát mutat a pszichológiai szempontból alkalmatlanok aránya, ők pszichológiai gondozásba kerülnek annak reményében, hogy a mentális egészség állapota visszaállítható. A problémák elsősorban halmozódó magánéleti és szolgálati stresszt okozó helyzetek és az úgynevezett kiégés.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
