Valóban jól járt Magyarország Trumppal? – Górcső alatt a jobboldali mítoszok + videó

A Mozgásban című podcast mai adásában G. Fodor Gábor ezúttal az Egyesült Államokat érintő jobboldali mítoszokat vette górcső alá Fekete Rajmund Amerika-szakértővel, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával. A műsorban többek között szó volt arról, hogyan alakítja át a Trump-adminisztráció alapjaiban az amerikai politikai rendszert, az Egyesült Államok világhatalmi szerepéről és arról is, valóban jól járt-e a magyar jobboldal Trump megválasztásával.

Forradalom zajlik ma Amerikában: olyan mély strukturális változásokat indított be az új elnök, ami a 2010-es magyar fordulathoz hasonlítható – erről beszélt ma G. Fodor Gábor Mozgásban című podcastműsorában Fekete Rajmund.

Fekete Rajmund felidézte: Ivan Krastev politológus írt arról, hogy amit most látunk az Amerikai Egyesült Államokban, az a nyugati világ 1989-e, vagyis rendszerváltása. – A kérdés az, hogy ők vannak-e annyira szívósak, mint mi voltunk a kommunizmusnak a végóráiban, hogy túlélik-e ezt az egészet – tette hozzá.

Gyökeres változások

Azt, hogy milyen mély változások mennek végbe Amerikában, Fekete Rajmund egy régi közmondással szemléltette: a mindenkori elnök az Egyesült Államokban úgy tud egységet teremteni, ha a külpolitikát jól csinálja. Példaként John F. Kennedy demokrata elnököt említette meg, aki saját elmondása szerint azért nem foglalkozott belpolitikával, mert nem akart „belesüllyedni a mocsárba”. Trump viszont tudja: ahhoz, hogy felszámolhassa a „mélyállamot”, vagyis gyökeres változásokat tudjon elérni, kiemelten kell foglalkoznia a belpolitikával. Az USAID-ot is ezzel összefüggésben szüntették meg, mert bebizonyosodott: azok a struktúrák, amelyeket évtizedekkel korábban létrehoztak, sok esetben nem az amerikai érdekek szerint működtek.

G. Fodor Gábor ezután megkérdezte vendégét, mit gondol Trumpnak a sokszor egymásnak ellentmondó nyilatkozatairól. Fekete Rajmund rámutatott: Trumpnak valóban nagyon impulzív a személyisége, de a látszólag önellentmondó nyilatkozatai mögött van egy rendszer, és valójában tudatosan csinálja azt, amit csinál. Emlékeztetett arra is, miután 2016-ban először megválasztották, még nem volt háttércsapata, amellyel együtt tudott volna dolgozni. Azonban 2020-tól – amikor elveszítette a választást és beiktatták a Biden-adminisztrációt –, tudatosan kampányolt a nulladik perctől kezdve, és folyamatosan álltak be mögé az emberek.

Fájdalmas, de hasznos beismerés

Trump világpolitikájára kitérve Fekete Rajmund arról beszélt, a jelenlegi kormányzat már nem hitegeti magát azzal, mint például a Biden-kormányzat, hogy az Egyesült Államok még egyedüli világhatalom lenne. – A látszatot megpróbálják fenntartani, hogy ott vannak, ők az erős felek, de azt, hogy egyedüliek lennének, egy az egyben feladták – magyarázta. Szerinte ez abban is megmutatkozik, hogy az Európai Uniót magára hagyta biztonsági tekintetben és hosszabb távon, ez a terve például Dél-Koreával is. Hangsúlyozta: Trumpék felismerték, hogy nem tudnak több fronton úgy helytállni, mint akár 40-50 évvel ezelőtt. Felidézte, ez már látszott az afganisztáni kivonulásnál is: felépítettek egy olyan rendszert, amely, miután az utolsó amerikai helikopter is elhagyta, abban a pillanatban úgy összeomlott, mint egy kártyavár.

Trump a béke embere?

G. Fodor Gábor felvetette azt a jobboldali mítoszt is, miszerint Trump „a béke embere”. Kérdésével rámutatott: mégis mi alapján lehet ezt kijelenteni, amikor az elnök vámháborút indított? Fekete Rajmund szerint viszont ennek a mítosznak van alapja, ugyanis Trump a Biden-adminisztrációval ellentétben valóban le akarja zárni az orosz–krán háborút. Szerinte ugyanakkor az elnöknek a motivációja nemcsak morális, hanem politikai alapú is. A vietnámi háború óta ugyanis ha az Egyesült Államokban egy kormány beragad hosszan egy háborúba, azzal választást lehet elbukni. – Mert a közvélemény Vietnám óta nem nagyon szereti azt, hogy olyan konfliktusokban veszünk részt, amihez valójában semmi közünk nincs – húzta alá.

Az adásban felmerült a kérdés, vajon valóban jó-e Magyarországnak Trump megválasztása, hisz ebben még a jobboldalon sincsen konszenzus. Fekete Rajmund felidézte: amikor megválasztották Trumpot, megkérdezték tőle: mivel lenne a legelégedettebb az amerikai–magyar viszonyrendszer tekintetében? Ő erre azt felelte, már az egy jó dolog lenne, ha elzárnák a demokrata adminisztráció által támogatott független-objektív sajtót támogató pénzcsapokat. Emlékeztetett, ez meg is történt. Külön felhívta a figyelmet a balliberális nagykövet leváltására, az azóta megvalósult számos amerikai befektetésre, ide telepített gyárra is.

Az Egyesült Államok, a politikai tudás műhelye

A műsor végén górcső alá vették azt a népszerű állítást is, miszerint Amerika a politikai tudás műhelye. Fekete Rajmund rámutatott: az USA politikai színpadán nagy hagyománya van a teátrális megnyilvánulásoknak, amelyek technikáival folyamatosan kísérletezgetnek. Más országok ugyan próbálnak ebből átvenni elemeket, de felhívta a figyelmet arra, fontos, hogy mindegyikük a saját viszonyira ültesse át ezeket. Szerinte a magyar jobboldal élen jár abban, hogy az ottani trendeket sikeresen beemeljék és integrálják a hazai viszonyokba. Ugyanakkor abban is nagy segítség lehet, hogy előre látható, mire kell majd számítani.

– Ha megnézzük a 2024-es választást, megmutatta azt, hogy az úgynevezett klasszikus média nem tud úgy üzeneteket átadni a választópolgároknak, mint amire hivatott lenne. De valójában a politikának mindig ez a célja, hogy megkerülje a közvetítőt és közvetlenül szóljon a választókhoz – magyarázta, majd emlékeztetett: Donald Trump olyan műsorokba ment be és vett részt beszélgetéseken, ahova más a lábát sem tette volna be. Szerinte Magyarországon is az látható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is elkezdte ezt csinálni sőt még a kormányinfó műfaja is Amerikából származtatható.

A műsor zárásaként G. Fodor Gábor megkérdezte, mi az az üzenet, amit a „Trump-hatás” mutat meg a magyaroknak. A szakértő Steve szavait idézve rámutatott: Orbán Viktor már Trump előtt Trump volt.