Forradalom zajlik ma Amerikában: olyan mély strukturális változásokat indított be az új elnök, ami a 2010-es magyar fordulathoz hasonlítható – erről beszélt ma G. Fodor Gábor Mozgásban című podcastműsorában Fekete Rajmund.
Fekete Rajmund felidézte: Ivan Krastev politológus írt arról, hogy amit most látunk az Amerikai Egyesült Államokban, az a nyugati világ 1989-e, vagyis rendszerváltása. – A kérdés az, hogy ők vannak-e annyira szívósak, mint mi voltunk a kommunizmusnak a végóráiban, hogy túlélik-e ezt az egészet – tette hozzá.
Gyökeres változások
Azt, hogy milyen mély változások mennek végbe Amerikában, Fekete Rajmund egy régi közmondással szemléltette: a mindenkori elnök az Egyesült Államokban úgy tud egységet teremteni, ha a külpolitikát jól csinálja. Példaként John F. Kennedy demokrata elnököt említette meg, aki saját elmondása szerint azért nem foglalkozott belpolitikával, mert nem akart „belesüllyedni a mocsárba”. Trump viszont tudja: ahhoz, hogy felszámolhassa a „mélyállamot”, vagyis gyökeres változásokat tudjon elérni, kiemelten kell foglalkoznia a belpolitikával. Az USAID-ot is ezzel összefüggésben szüntették meg, mert bebizonyosodott: azok a struktúrák, amelyeket évtizedekkel korábban létrehoztak, sok esetben nem az amerikai érdekek szerint működtek.
G. Fodor Gábor ezután megkérdezte vendégét, mit gondol Trumpnak a sokszor egymásnak ellentmondó nyilatkozatairól. Fekete Rajmund rámutatott: Trumpnak valóban nagyon impulzív a személyisége, de a látszólag önellentmondó nyilatkozatai mögött van egy rendszer, és valójában tudatosan csinálja azt, amit csinál. Emlékeztetett arra is, miután 2016-ban először megválasztották, még nem volt háttércsapata, amellyel együtt tudott volna dolgozni. Azonban 2020-tól – amikor elveszítette a választást és beiktatták a Biden-adminisztrációt –, tudatosan kampányolt a nulladik perctől kezdve, és folyamatosan álltak be mögé az emberek.
Fájdalmas, de hasznos beismerés
Trump világpolitikájára kitérve Fekete Rajmund arról beszélt, a jelenlegi kormányzat már nem hitegeti magát azzal, mint például a Biden-kormányzat, hogy az Egyesült Államok még egyedüli világhatalom lenne. – A látszatot megpróbálják fenntartani, hogy ott vannak, ők az erős felek, de azt, hogy egyedüliek lennének, egy az egyben feladták – magyarázta. Szerinte ez abban is megmutatkozik, hogy az Európai Uniót magára hagyta biztonsági tekintetben és hosszabb távon, ez a terve például Dél-Koreával is. Hangsúlyozta: Trumpék felismerték, hogy nem tudnak több fronton úgy helytállni, mint akár 40-50 évvel ezelőtt. Felidézte, ez már látszott az afganisztáni kivonulásnál is: felépítettek egy olyan rendszert, amely, miután az utolsó amerikai helikopter is elhagyta, abban a pillanatban úgy összeomlott, mint egy kártyavár.
