Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta mintegy 250 kilowattórával növeli meg az áramfogyasztást, ami nyolc-tízezer forinttal terheli meg villanyszámlát – írta a Greenfo.hu.
Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülő szigetelés már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérülő befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegő szén-dioxid-tartalmát.
A légkondicionálók használata ráadásul egy ördögi körforgáshoz vezet. A készülékek működtetése ugyanis a legtöbb energiát igénylő megoldás, amivel tovább emelkedik a légkör szén-dioxid-tartalma, ami tovább növeli az átlaghőmérsékletet, így újabb klimatizálásra van szükség. A hűtés több szennyezést okoz a fűtésnél is. Az otthonok hőmérsékletének egy fokkal történő csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint egy fokkal való felfűtése. Szakértők szerint a klímaberendezések helyett inkább más megoldást kellene választani. Az árnyékolás és egy legalább tíz centiméter vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelés révén például öt–hét fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete anélkül, hogy terhelnénk a Föld energiakészletét.
Az üveggyapot csaknem teljesen újrahasznosított üvegből készült termék, emiatt pedig nemcsak pénzt és energiát spórolunk, de aktívan hozzájárulunk a környezetvédelemhez is.
Magyarországon az utóbbi száz év alatt csaknem 0,7 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, folyamatosan dőlnek a melegrekordok, egyre szélsőségesebb az időjárás, mialatt energiafelhasználásunk – ennek következtében pedig szén-dioxid-kibocsátásunk is – folyamatosan növekszik. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et, a Kárpát-medence pedig fokozottan sérülékeny terület ebből a szempontból. Ami világszerte 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelent, az itthon 3-4 Celsius-fokban jelentkezhet a következő századfordulóra.
origo.hu
Több fa is az útra vagy házakra dőlt Veszprém vármegyében
