Béketárgyalást sürget az EU

Ahogyan az Európai Uniót gazdasági-pénzügyi téren is a balsors kíséri, a jelek szerint hasonló balszerencse sújtja külpolitikai téren.

Catherine Ashton, az unió külpolitikai és biztonságpolitikai irányítója nemrégiben még kijelentette, legfontosabb feladatának a közel-keleti tárgyalások újraindítását tekinti még azelőtt, hogy szeptember vége felé a palesztinok az ENSZ-hez fordulnának államuk elismertetését kérve. A tegnap Brüszszelben megtartott uniós külügyi csúcstalálkozón e téren csupán annyiban sikerült megállapodni, hogy az EU „ösztönzi” a közel-keleti kvartettet (az unión kívül az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszország), hogy teremtsék meg az izraeli–palesztin béketárgyalások újrakezdésének feltételeit. A lapunk által megkérdezett diplomaták egyöntetűen „pattanásig feszült idegekről” számoltak be, ahogyan közeledik a szeptemberi nap, amikor a palesztin kérelemre adott igen és nem szavazatok nemcsak az azzal mereven szemben álló Egyesült Államok és Európa közötti ellentéteket hozhatják az eddiginél jóval erősebben a felszínre, de a kérdéshez homlokegyenest ellenkezően viszonyuló uniós tagállamok között is. Az Egyesült Államok elnöke egyértelműen kijelentette, hogy vétót emel a palesztinok kérelme ellen, míg Európában várható, hogy a tagországok az igen, a nem és a tartózkodók között oszlanak meg, fokozva az unión belüli feszültséget.
A tegnapi tanácskozás eredményeként kiadott szöveg szerint az EU „továbbra is úgy hiszi, hogy sürgős lépéseket kell tenni a kétállami megoldás érdekében”. Ami – megfigyelők szerint – nem jelent haladást az egy héttel ezelőtti kudarc után, amikor Washingtonban a kvartett képviselői e témában úgy álltak fel az asztaltól, hogy nem tudtak közös közleményt kiadni. Alain Juppé francia külügyminiszter tegnap a sajtónak azt mondta, hogy ő még látja a reményt a haladásra. Az uniónak a védelmi politika területén sincs nagyobb szerencséje, főként azután, hogy tegnap William Hague brit külügyminiszter egyértelműen leszögezte, London nem egyezik bele a Párizsnak oly kedves ötletbe, hogy hozzanak létre egy állandó katonai irányító központot az EU számára. A brit kormány szemében egy ilyen uniós főhadiszállás párhuzamosságot teremtene a NATO-val, ami a mereven atlantista brit kormányt erősen irritálná. A külpolitikai kudarcokból tegnap kivette részét az Európai Bizottság is, amely bírálta Dániának azt a döntését, hogy újra bevezeti a vámellenőrzést a határain, és azzal fenyegette Koppenhágát, hogy az uniós bíróság elé viszi az ügyet.