Számos vallási közösség vezetője fejezte ki megdöbbenését, miután kiderült, az új egyházi törvény nem ismeri el őket egyházként. Mint ismert, a múlt kedden, hajnalban elfogadott új szabályozás értelmében az Országgyűlés tizennégy egyházat ismer el: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus–Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
A mintegy kétezer tagot számláló, több mint százéves Magyarországi Metodista Egyház vezetője lapunknak azt mondta, sokkolta őket, amikor megtudták, hogy nincsenek az elismert felekezetek között. Csernák István ugyanakkor az új jogszabályt szükségesnek tartja, mert kiszűri az úgynevezett bizniszegyházakat. Jelezte: a lehető leghamarabb benyújtják irataikat elismert egyházzá nyilvánításukhoz.
A Magyar Iszlám Közösséget is megdöbbentette a hír, nyilatkozta lapunknak Bolek Zoltán elnök. Miután azonban tárgyalt a kormányzat képviselőivel, egyértelművé vált, hogy megfelelnek a törvény által támasztott kritériumoknak, tette hozzá. – Még az idén biztosan be kell kerülnünk az elismert egyházak közé, de lehetőség szerint minél előbb – szögezte le az iszlám vezető. Ezért a tervek szerint még ebben a hónapban benyújtják a szükséges dokumentumokat az illetékes szervhez.
Balogh Zsolt, a Magyarországi Karma– Kagyüpa Buddhista Közösség ügyvezetője szintén értetlenségének adott hangot, hogy az utolsó pillanatban több ponton megváltoztatták a törvénykoncepció szövegét. Kiemelte: annak ellenére, hogy most nem kerültek be az elismert egyházak közé, minden feltételnek eleget tesznek, ezért mihamarabb szeretnék beadni a bejegyzéshez szükséges iratokat.
A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség közleményben jelezte, hogy kezdeményezi egyházi bejegyzését a törvény kihirdetése után. Mint írták, a törvény utolsó pillanatban történt kormánypárti módosításai miatt a Szim Salom annak ellenére sem lett az állam által elismert egyház, hogy egyéni módosító indítvány és bizottsági támogatás is alátámasztotta jogos igényünket az „egyenlő bánásmódra”.
– Amíg én és a KDNP az Országgyűlésben lesz – de nyilván fideszes barátaink is –, addig a szcientológia nem lesz egyház Magyarországon – szögezte le Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír TV Péntek8 című műsorában. Bár az új egyházügyi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a jogszabályból kimaradt vallási közösségek is felkerüljenek a 14 elfogadott egyház mellé, ha megfelelnek az előírt kritériumoknak, Semjén szerint a szcientológia nemzetbiztonsági okokból sem lehet elismert egyház Magyarországon. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke beszélt arról is, hogy új korszak kezdődik az új egyházügyi törvénnyel. – Az nem normális állapot, hogy 362, magát egyháznak mondó társulat van jelenleg Magyarországon. Itt valamilyen rendrakásra szükség volt – szögezte le a kormánypárti politikus. Mint mondta, a vallás szabadságát mindenki továbbra is korlátlanul megélheti, ehhez sem egyházjogi, vagy egyesületi státus nem szükséges.
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár úgy értékelt, hogy tartalmát tekintve európai törvény született, amely a magyar hagyományokon nyugszik, s az évek óta észlelt anomáliákat kiszűri a rendszerből. A kisebb egyházakra kitérve azt mondta: arra törekedtek, hogy minél szélesebb konszenzust teremtsenek, viszont az utóbbi hetekben számos kezdeményezés történt arra, hogy még több egyházat vegyenek fel a listára, illetve másokat vegyenek le arról.
A szabályozás KDNP-s előkészítését bírálta viszont hétvégi Nol.hu-nak adott interjújában Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Nem híve annak, hogy asztal alatti tárgyalások, politikai befolyás kérdése legyen, hogy ki lehet egyház – jegyezte meg Lázár. Szerinte későn egyeztettek velük, s ekkor derült ki, hogy vannak vállalhatatlan részei az előterjesztésnek. Ezért volt szükség az utolsó pillanatban benyújtott módosításokra. – A Fidesz elnöksége valóban felülírta azt a koncepciót, amelyet a kereszténydemokraták az egyházzá válás feltételeként megszabtak, ismerte el a frakcióvezető.
A törvénykezés kapcsán Lázár arról is beszélt, a Fidesz-frakció viseli annak a felelősségét, hogy a gombot meg kell nyomni, s ezt nem is akarják áthárítani másra. – Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem koalíciós kormány. (…) Eljött az ideje, hogy ezt fölmérjék – szögezte le a frakcióvezető. Kérdésünkre Semjén Zsolt, a KDNP elnöke csak annyit reagált, e kijelentés számára értelmezhetetlen.
Az egyházi vezetők egyébként úgy értékelték a jogszabályt, hogy az abban lefektetett feltételek világosak, egyértelmű helyzetet teremtenek, ugyanakkor a joggyakorlat mutatja majd meg, miként működik a 2012. január 1-jén életbe lépő új egyházi törvény. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint újdonság, hogy az eddigi három kategória koncepciója helyett a törvény 14 felekezetet sorol fel egyházként, noha ez a kör minden bizonnyal bővül majd. Mohos Gábor meglepetésnek nevezte, hogy a végleges szöveg szerint nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik majd be az egyházakat, hanem arról az Országgyűlés dönt.
– A Magyarországi Református Egyház reméli, hogy a törvény új és tiszta alapot teremt az állam és egyház együttműködéséhez – fogalmazott a zsinat lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv püspök azt mondta: bíznak abban, hogy a törvény elfogadásával az egyházuk által is régóta hangoztatott szempont, az úgynevezett üzleti egyházak tevékenységének kiszorítása, is egyértelműen megvalósul, s ily módon megszűnik az állami költségvetésből a különböző jogcímeken történő felesleges pénzkiáramlás.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint az új törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon, hanem objektív kritériumrendszer alapján ismerjenek el egyházakat. Úgy látja, az egyházakkal szemben támasztott, a törvényben lefektetett feltételek világosak és egyértelműek, ezért, mint fogalmazott, nem lesz az a kísértés, hogy bármilyen pillanatnyi politikai érdek motiválja a döntéshozókat az egyházak bejegyzésekor.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szerint a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő, előremutató egyházi törvényt fogadott el a parlament. Szerinte a gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése, míg azt, hogy a törvény miként fog működni, a joggyakorlat mutatja majd meg. Sokan kifogásolták azt is, hogy a beterjesztett törvényjavaslat csupán ezer természetes személyhez kötötte a vallási közösség alapítását, holott e tekintetben több nemzetközi példa 10-20 ezer, vagy még több személyt nevez meg kritériumként. Tiltakozott az MSZP is, amely szerint az új egyházi törvénynek vesztesei a 14-es listáról kiszorult egyházak, de vesztesek az önkormányzatoktól egyházi kezelésbe került intézmények dolgozói, valamint a világnézetileg semleges oktatásra igényt tartó szülők és gyerekek is.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Varga Judit nagy bejelentést tett: „Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem”
