Új életpályamodellt alakítottak ki a Magyar Honvédségnél. Az új rendszert a katonai és a közszolgálati hagyományokra alapozva, a katonai szolgálattal járó fokozott terhelést figyelembe véve, a gazdasági lehetőségekkel összhangban hozták létre. A humánstratégia alapján a honvédség egyértelmű követelményeket támaszt a katonákkal szemben, megvalósítja a teljesítményértékelésen alapuló előmenetelt, képzési lehetőségeket nyújt, és megteremti a rendfokozati hierarchia valós megbecsülését. Emellett költséghatékony, a szervezeti célokhoz illeszkedő illetmény- és juttatási rendszert hoz létre – jelentette be nemrégiben Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Szarka Gábortól, a szaktárca kabinetfőnökétől megtudtuk, az új stratégia alapján csökkentenék a honvédségnél kialakult „vízfejet” is. A kabinetfőnök szerint ugyanis eddig a szaktárcánál és intézményeinél, illetve a honvédségnél az a rendszer működött, hogy részben előléptetéssel jutalmazták a katonákat. Ennek köszönhetően jelenleg például kétszer annyi alezredes szolgál a honvédségnél, mint hadnagy.
Mint elmondta, a megfelelő rendfokozati arányok kialakításához több lépést is kívánnak tenni. Egyrészt lehetőséget adnának a katonáknak az úgynevezett horizontális karrier építésére. Ez azt jelenti, hogy aki képzettebb a szakterületén, az mesterfokozatot szerezhetne a honvédségnél úgy, hogy eközben a rendfokozata nem változik, mégis nagyobb elismerésben részesül. Ezzel azt is elérhetnék, hogy az igazi szakemberek ne kerüljenek ki a honvédség állományából, mert hosszú ideig nem léptették őket elő.
Az illetményrendszert is az új modellhez igazítják majd, ezáltal a kereset meghatározó eleme a rendfokozat (beosztás) és a szolgálati idő lesz, továbbá jelentősen átalakul a pótlékok rendszere is.
Eddig ugyanis a Honvédelmi Minisztériumban (HM) dolgozók 50 százalékos, a középvezetői szervek alkalmazottai 35 százalékos illetménykiegészítésben részesültek, miközben a csapattagozatnál szolgálókat csak 20 százalékos ilyen többletjuttatás illette meg. Így előfordulhatott, hogy a csapatoknál szolgáló dandártábornoknak kevesebb volt az illetménye, mint a HM-ben dolgozó alacsonyabb rendfokozatú ezredesnek. A jövőben azonban a pótlékok megállapításánál nem az számít majd, hogy egy tiszt hol szolgál, hanem hogy milyen rendfokozata van, és mennyi időt töltött el a honvédségnél.
Korhatárhoz és kvótákhoz kötik majd azt is, hogy ki tölthet be magas rendfokozatot a honvédségnél, például ki válhat ezredesből dandártábornokká. Ezzel nagyobb mozgástere lesz a HM költségvetésének is, több pénzt lehet majd az állomány illetményfejlesztésére költeni – mutatott rá a kabinetfőnök.
A nyugállomány feltételei is változnak, az új rendszer szerint rendelkezési állományba kerülnek majd azok a katonák, akik öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt viszszavonulnak.
Ha már nincs lehetőségük az előmenetelre, a katonák lehetőséget kapnak arra, hogy a megszerzett tudást felhasználva aktív munkavállalóként helyezkedjenek el a közigazgatásban. A modell egyik legfontosabb eleme ugyanis, hogy megteremti a közszolgálat különböző ágai közötti átjárhatóságot – tette hozzá Szarka Gábor.
Ezt szolgálja az is, hogy a jövőre induló Nemzeti Közszolgálati Egyetemen azonos alapképzést kaphat a rendőr, a katona és a civil tisztviselő, ennek köszönhetően pedig később – továbbképzés után – más területen is elhelyezkedhetnek az intézmény diplomásai. Egy katonatiszt, aki kikerül a honvédség állományából, a közszolgálatban kezdheti meg második karrierjét. A rendszer része lesz a honvédség értékelő- és vizsgaközpontja, amely a katonák teljesítményének, szakmai tudásának, felkészültségének objektív mérését szolgálja.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
