Hamarosan rendeződhet a norvég harcászati rádiók ügye – tudta meg lapunk. Mint megírtuk, a Honvédelmi Minisztériumot (HM) beperelte a haditechnikai eszközöket szállító norvég Kongsberg cég, mert a tárca a szocialista Szekeres Imre volt tárcavezető jóváhagyásával úgy módosított egy beszerzési megállapodást, hogy nem nyújtott kompenzációt. A társaság csaknem húszmilliárd forint elmaradt bevételt kérhet számon.
*
A per tárgya az, hogy a tárca még Szekeres Imre idején kilencről négyezerre csökkentette a társaságtól megrendelt katonai rádiók számát. A módosítás miatt azonban a Kongsbergnek kompenzáció jár, amelyet „a kor igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások szállításával kell teljesíteni”.
A választott bíróság harmincnapos határidőt szabott a feleknek a megegyezésre, ez július közepén lejár. Úgy tudjuk, Orbán Viktor miniszterelnök norvégiai tárgyalásain ezért a fő témák közé került a harcászati rádiók ügye, és sikerült kimozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. Nemsokára delegáció utazik Norvégiába a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala részéről, hogy megismerje a Kongsberg ajánlatát. Emlékezetes, a norvég társaság Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején olyan rádiókat szállított a honvédségnek, amelyek rendszerhiba miatt nem voltak bevethetők, és hosszú ideig egy raktárban feküdtek, miközben előfordult, hogy a katonáknak saját mobiltelefonjukat kellett használniuk a napi gyakorlatokon.
A Szekeres Imre által felügyelt honvédelmi vezetés sem jutott nagyobb eredményre a norvég céggel. Egy szerződésmódosítás értelmében ugyanis az előző megállapodáshoz képest aránytalannak tűnő árért és ugyanarra a határidőre feleannyi korszerű URH kézi, hordozható és fedélzeti rádiót vásárolt volna a tárca a szállítótól.
Új, norvég rádiója ráadásul eddig még csak kevés alakulatnak van, mert a szállítmányok egy részét rendszerhiba miatt vissza kellett küldeni Norvégiába. Az első szállítmány laboratóriumi tesztelése, csapatpróbája, a felhasználók oktatása is csaknem egy évig folyt, így csak későn kezdődhetett meg a hordozható és kézi rádiók tényleges alkalmazása a csapatoknál. A járműfedélzeti rádiókat a harcjármű-modernizációs program fontos elemeként is hosszú idő után kezdték el beépíteni a BTR típusú páncélozott eszközökbe. Az előző honvédelmi tárca arra hivatkozott, hogy az előre látható igények kielégítésére a tervezett mennyiség kevesebb mint fele is elegendő. Ez arra is utalhat, hogy Juhász Ferenc minisztersége idején valamilyen megfontolásból túltervezték a beszerzés mértékét, de a beszerzési hivatal átalakításával fény derült a turpisságra. Katonai körökben azonban inkább azt gyanítják, hogy a rádiók nagy részéről azért kellett lemondania a honvédségnek, mert a hibáik miatt nem kívánják őket használni a NATO-val folytatott kapcsolattartásra a katonák. A beszerzés elhúzódásának egyik oka éppen az volt, hogy a tárca szakemberei a rádióknál számos műszaki hiányosságot találtak, így az eszközök egy része hosszú ideig egy gödöllői raktárban pihent. A szállítás azért is késett, mert az eredetileg kiírt pályázaton vesztes, Thales nevű francia cég megtámadta a HM beszerzési hivatalának döntését a bíróságon.
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk