Megújul az Akadémia

Jelentősen átalakul a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata azzal a céllal, hogy növeljék a versenyképességet és a hatékonyságot. Az intézményi struktúra átalakításával a költségvetési szervek száma a felére csökken, és számos kutatóintézetet egy kutatóközpontba vonnak össze. Az átalakítástól több száz millió forint megtakarítást várnak.

A kutatóhálózatok megújításának szükségességével indokolta Pálinkás József, hogy átalakítják az Akadémia intézményrendszerét. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke úgy fogalmazott: a kutatóhálózat jelenlegi állapotában nem tartható fenn, infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek.
A tervek szerint az eddigi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 6 kutatóintézetet és 9 kutatóközpontot magába foglaló struktúra jön létre. Az MTA jelenlegi 18 egyéb költségvetési szerveinek számát 8-ra csökkentik, így az eredeti 58 költségvetési szervből 23 alakul. – Több nagy központ, a Szegedi Biológiai Központ, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Atommagkutató Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Nyelvtudományi Intézet változatlan formában működik majd – közölte Pálinkás József. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetből, a Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetből és a Duna-kutató Intézetből az Ökológiai Kutatóközpontot hozzák létre. A négy agrárintézetből is egy kutatóközpontot hoznak létre, a KFKI Atomenergia-kutató Intézetből és az Izotópkutató Intézetből pedig megalakul az Energetikai Kutatóközpont. A Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetből, illetve a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetből Részecskefizikai és Szilárdtestfizikai Kutatóközpont lesz, a földtudományi kutatóintézetekből, a Földrajztudományi Kutatóintézetből és a Csillagászati Kutatóintézetből a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont jön létre. Multidiszciplináris természettudományi kutatóközpontot hoznak létre a Kémiai Kutatóközpont, a Pszichológiai Kutatóintézet, az Enzimológiai Intézet, valamint a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet részvételével. A társadalomtudományi kutatóközpont a Jogtudományi Intézet, az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Szociológiai, valamint a Politikatudományi Intézet egyesítésével jön létre. A Történelemtudományi, az Irodalomtudományi, a Zenetudományi, a Művészettörténeti, a Filozófiai, a Néprajzi és a Régészeti Kutatóintézet összevonásával születik meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, a Világgazdasági Kutatóintézet és a Regionális Kutatások Központja egyesítésével alakul meg a Közgazdasági és Regionális Kutatási Központ. A teljes intézményhálózat átalakítása, amely csökkenti az adminisztrációt, várhatóan 500 millió forintos megtakarítást jelent. A kutatási műhelyek megőrzik tudományos autonómiájukat, és csak szerves úton alakulnak át. Az elnök kiemelte: a javaslat kidolgozása nem háttéralkuk során, hanem teljesen átlátható módon, az érintettek bevonásával történt. A tervezetet részletesen ismertették a kutatóintézetek igazgatóival, majd megvitatták az MTA-kutatóhálózat testületi felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsával.
Az átalakításhoz szükséges jogi és közigazgatási egyeztetési munkát őszig elvégzik, a határozattervezetet az MTA decemberi közgyűlésén terjesztik elő. Az átalakult kutatóhálózat 2012. január elsejével kezdi meg működését.