Aranyból és ezüstből épül a menedék ‒ globális viharra készülnek a befektetők?

Az elmúlt hetekben minden idők egyik legizgalmasabb árfolyammozgása játszódott le a nemesfémek piacán. Az arany, amelyet hagyományosan a gazdasági és geopolitikai turbulenciák idején a biztonság szinonimájaként tartanak számon, áttörte a 3900 dolláros szintet unciánként, miközben az ezüst több mint egy évtized után újra megközelítette a legendás 50 dolláros szintet. A jelenség nem önmagában áll: makrogazdasági tényezők, jegybanki döntések, politikai kockázatok és strukturális keresleti trendek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy ismét fényesebben csillognak a nemesfémek.

Forrás: Facebook/Magyar Nemzeti Bank

Az emelkedést két irányból táplálják a folyamatok: egyrészt ugyanazok a makrogazdasági tényezők – Fed-lazítás, dollárgyengülés, geopolitikai feszültségek – hatnak rá, mint az aranyra; másrészt az ezüst fokozódó ipari felhasználása is fűti.

Az ezüst globális keresletének közel 60 százalékát ipari alkalmazása adja, 

• a napelemgyártástól 
• az elektronikai iparon át 
• az akkumulátorgyártásig. 

Bár a napelemeknél a technológia fejlődésével az ezüstfelhasználás csökken, ugyanis a gyártók a költségcsökkentés miatt egyre kevesebbet építenek be a nemesfémből modulonként, az ipari kereslet összességében továbbra is erős.

A technikai indikátorok megerősítik az árfolyammozgást: az ezüst 14 hónapos RSI-mutatója 2011 óta nem látott csúcsot ért el, ami azt jelzi, hogy a piac egyelőre nem mutat kifáradásra utaló jeleket. Ha a lendület kitart, az ezüst rövid időn belül új történelmi zenitre állhat, már az 50 dolláros szint áttörése sem elképzelhetetlen.

Mit jelent az arany olvadékértéke?
Az arany évezredek óta az emberiség egyik legfontosabb kincse. De vajon mitől függ, mennyit ér egy gyűrű, lánc vagy érme, ha pusztán az anyagát nézzük? A választ három kulcstényező adja meg: az aktuális világpiaci ár, a tisztaság és a súly. Az arany világpiaci árfolyama a legfontosabb mérőszám, napról napra változik, és meghatározza, mennyit ér a tiszta, 24 karátos arany egy grammja. Éppen ezért érdemes mindig megnézni egy friss árfolyam-oldalon.

Jöhet a 4000 dolláros vagy magasabb aranyár?

A globális politikai környezet sem nyugtatja a piacot. A közel-keleti konfliktus, az orosz–ukrán háború, valamint az amerikai belpolitikai feszültségek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a befektetők védelmi eszközökbe menekítik tőkéjüket. Az arany és az ezüst ebben a közegben egyszerre funkcionál fedezetként és spekulatív eszközként is. A Goldman Sachs elemzői szerint a kockázatok továbbra is inkább felfelé mutatnak. A bank 2026 közepére 4000 dolláros, év végére pedig 4300 dolláros aranyár-előrejelzést adott ki, hozzátéve, hogy az események dinamikája ennél is agresszívebb emelkedést hozhat.

A piaci szereplők egyre inkább hosszú távú strukturális trendként értelmezik a nemesfémek drágulását, nem pedig átmeneti korrekcióként. Ez önmagában is önbeteljesítővé teheti a folyamatot: minél többen hisznek a további emelkedésben, annál nagyobb beáramlás történik ETF-ekbe és fizikai tartalékokba, ami újabb árfolyamrekordokat szül.

Az ETF (Exchange Traded Fund) olyan tőzsdei befektetési alap, amely részvényekből, kötvényekből, árukból álló portfólió vagy az egész piac indexét követő termék. Az ETF-ekkel a befektetők könnyen és alacsony költséggel juthatnak diverzifikált befektetési portfóliókhoz, tőzsdén kereskedve részvényekhez hasonló módon.

Továbbra is az arany a menekülők legbiztosabb mentsvára

E vészterhes időkben ismét fellángolt az arany kontra bitcoin vita. Peter Schiff, az Euro Capital vezérigazgatója szerint az arany piacának mélysége és likviditása összehasonlíthatatlanul nagyobb, így több tíz milliárd dollárnyi eladás sem rázza meg, míg a bitcoin hasonló volumenű likvidálása pánikszerű összeomlást idézhet elő a kriptodevizák piacán. Bár a digitális fizetőeszközök hívei az OTC-tranzakciókban látják a megoldást, azonban a befektetők túlnyomó többsége számára továbbra is az arany marad a stabilitás szimbóluma.

A kérdés immár nem az, hogy eléri-e az arany a 4000 dolláros szintet, hanem az, hogy mikor. Az ezüst esetében az 50 dolláros szint áttörése lehet a következő mérföldkő, hiszen a jelenleg tapasztalható makrogazdasági háttér – alacsony kamatok, gyenge dollár, geopolitikai kockázatok – továbbra is az emelkedést támogatják. A strukturális tényezők, mint az ETF-beáramlások és a központi banki kereslet, szilárd alapot adnak ehhez. 

Mindazonáltal kockázatok is rejlenek a képletben: egy hirtelen ipari keresletcsökkenés, egy váratlanul erős dollárerősödés vagy a Fed politikájának radikális szigorítása könnyen lehűtheti a piacot. Ám amíg a bizonytalanság uralja a világgazdaságot, addig a befektetők továbbra is a nemesfémekben találhatnak menedéket.