Otthonunkban is támadnak a mérgek

A közelmúltban egy vizsgálat a Duna budapesti szakaszán vett mintában a határértékeket meghaladó mértékű mérgező növényvédőszer-maradékot mutatott ki. Ám nemcsak az ivóvízzel kerülhetnek az emberi szervezetbe mérgező anyagok: otthonunkban a bútoroktól a dekorációs anyagokon át a kozmetikai szerekig számos termékből jut veszélyes méreg a levegőbe por formájában.

Az emberek vérének elemzése árulkodó lehet, az analízis ugyanis egyértelműen rámutat: mi kerül be és rakódik le adott esetben a szervezetünkben – tudtuk meg Simon Gergelytől. A Levegő Munkacsoport környezetkémiai szakértője számos vegyületcsoportról számolt be, amelyekkel mindennapjainkban találkozunk, és amelyek egyértelműen károsak a szervezetre.
Otthonunkban manapság folyamatosan ki vagyunk téve a por hatásának, amely egészségkárosító és a szervezetünkben felhalmozódó anyagokat tartalmaz. Ezek között különösen veszélyesek a hormonhatású vegyületek, amelyek kis mennyiségben is ártalmasak lehetnek. Reménykeltő, hogy magunk is tehetünk egészségünk megvédéséért, ez azonban nem egyszerű feladat, mert a lakásunkban számos veszély leselkedik ránk.
Az egyik ilyen kockázat a klórozott rovarirtó szerek csoportja, amelyek a zöldséggel, gyümölccsel juthatnak a szervezetbe, míg a közelmúltban a Levegő Munkacsoport (LMCS) megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete által végzett környezetanalitikai vizsgálata arra is rámutatott, hogy a Dunában is található határértékeket meghaladó mértékű mérgező növényvédőszer-maradék. Ezek a klórozott, brómozott, halogénezett anyagok felhalmozódnak a szervezetben, és beavatkoznak a hormonrendszer működésébe.
– A rovarirtó és növényvédő szerek alapvetően mérgek, hiszen ezeket a vegyületeket arra találták ki, hogy pusztítsanak, miközben kevés szerről derült ki, hogy az emberre nem ártalmas – figyelmeztetett Simon Gergely. Hozzátette: a DDT rovarirtó szer kifejlesztéséért például Paul Müller 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott, de hamar kiderült: a szer felhalmozódik az emberi testben, ezért Magyarországon már az 1960-as években betiltották. – Persze a DDT extrém példa, ám számos gyomirtó és rovarölő még ma is lerakódhat a szervezetben, amelyeket a szülők átörökítenek utódaiknak. Így egy újszülöttnek manapság már alig nyílik lehetősége arra, hogy vegyszermentes környezetbe szülessen – mutatott rá a veszélyre a környezetkémiai szakértő.
Nem csak ezek az anyagok jelentenek azonban veszélyt az emberekre: egyes kozmetikai szerek triklozánt, hormonháztartást zavaró hatású szert tartalmaznak. Az antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg termékben megtalálható, így például fogkrémekben, folyékony szappanokban, dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben.
Az ugyancsak folyékony szappanokban és fogkrémekben előforduló formaldehid antibiotikum-rezisztenciát okoz, és daganatkeltő anyag, míg a krémek, testápolók alkotóeleme, a PEG rövidítésű emulgeálóanyag áteresztővé, átjárhatóvá teszi a bőrt, használatával így egyéb szennyező anyagok is bejutnak a szervezetbe.
A brómozott égésgátlókat a műszaki cikkekbe, függönyökbe, szőnyegekbe, bútorokba keverik, funkciójuk értelemszerűen, hogy tűz esetén ezek az iparcikkek kevésbé legyenek gyúlékonyak. Ám az LMCS szerint kisebb kár keletkezne azzal, ha az égésgátlókat nem adnák hozzá a felsorolt cikkekhez, mint akkor, ha azok a szervezetbe kerülnek. Márpedig bekerülnek, és ott lerakódva májkárosodást, daganatot okozhatnak.
A ftalátok halmazában szereplő szerek lágyítják a különböző műanyagvegyületeket. Leggyakrabban gyermekjátékokban lelhetők fel, egyes tárgyaknak jelentős százalékát is alkothatják. Az LMCS munkatársai találtak olyan gyerekpapucsot is, amely 15 százalékban tartalmazott ftalátot. 2015-től korlátozható lesz ugyan több fajtája, de a gyártók „indokolt esetben” továbbra is kérhetik majd, hogy a szert alkalmazhassák. A férfiak szaporító- képességét gátló, valamint mellrákot előidéző ftalátfajta, a DBP és DEHP azonban fellelhető gyógyszerekben, parfümökben, haj- és körömlakkokban is.