Soha nem látott magasságba emelkedett a svájci frank ára: 233 forintot is kellett adni tegnap az alpesi fizetőeszközért. Ez igen rossz hír a devizahiteleseknek, akik többsége 165 forint körüli árfolyamon adósodott el; a törlesztőrészletek azóta több mint 50 százalékkal is emelkedhettek. A svájci valuta szárnyalásának oka egyrészt az, hogy a piacokon egyre erősödik a hisztéria az adósságválság Spanyolországba, illetve Olaszországba tovagyűrűzésével kapcsolatban. Tegnap az olasz államcsőd elleni biztosítás ára megközelítette és rövid időre meg is haladta a magyarországit, ami azt jelzi, hogy a befektetők kevésbé bíztak Rómában, mint Budapestben, amire eddig korábban nem volt példa. – Madrid kimentését talán még elbírnák az eurózóna pénzügyileg erősebb tagországai, Róma „alátámasztása” azonban túlságosan nagy falat lenne – hangsúlyozták szakemberek. Más elemzők szerint a biztonságosnak tartott svájci fizetőeszköz megrohamozása mögött nem csak a csődhullámmal kapcsolatos aggodalmak álltak: Svájc valutáját az is erősítette, hogy a görögök államcsődje reális lehetőséggé lépett elő.
– A svájci frank értéke sokkal hektikusabban mozgott, mint eddig: mindössze néhány nap alatt 215-ről 233 forintra ugrott – mondta a Magyar Nemzetnek Taraczky Andrej, a Buda-Cash Brókerház devizaüzletág-vezetője.
*
Az árfolyam alakulásában szerinte kulcsfontossága lesz a banki nyomáspróbák holnaputánra várható eredményeinek (főképp a két nagy olaszországi bank miatt), ekkor ugyanis eloszlanak a kételyek, és kiderül, hogy a pénzintézeteknek mekkora kitettsége van az adósságválság által érintett államok papírjaiban. – Ha nem is lesz kedvező az eredmény, az is jobb helyzetet teremt a mostani bizonytalanságnál – mutatott rá Taraczky Andrej. A brókerház szakembere ugyanakkor arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy – bár a svájci frank a forinttal szemben külső okok miatt újabb és újabb csúcsokat dönt meg – a hazai fizetőeszköz az egyik legstabilabb deviza, a kedvezőtlen hírekre mérsékeltebben gyengül, a bizalom erősödésével nagyobb mértékben erősödik, mint más régiós fizetőeszközök. – Magyarországgal kapcsolatban megfigyelhető az általános bizalom a piacokon – hangsúlyozta nyilatkozónk.
Az uniós adósságválság kérdésével Soros György üzletember is foglalkozott tegnap a Financial Timesban megjelent írásában, amelyben egy vészforgatókönyv kidolgozásának szükségességét hangsúlyozta. Szerinte a megszületésekor már tökéletlen eurót meg kellene erősíteni egy, az egész valutaövezetre kiterjedő betétbiztosítási rendszerrel annak érdekében, hogy a válság miatt elakadt egységesülési folyamat Európában folytatódhasson. Taraczky Andrej szerint mindenképpen szükség van arra, hogy az euróövezet országai középtávú terveket is kidolgozzanak az euró védelme érdekében, ugyanis az látszik, hogy egyre több uniós országnál jönnek elő a problémák. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – az Egyesült Államok gazdaságában is komoly gondok figyelhetők meg, az euró–dollár árfolyamot az mozgatja, hogy éppen melyik devizát ítélik meg „kevésbé rossznak” a befektetők. Épp az előbbiek miatt egyesek úgy vélekednek, hogy az újra és újra felerősödő euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos hangulatkeltés mögött amerikai érdekek húzódnak meg, mások szerint viszont Kína érdeke az, hogy Európa „egyre olcsóbb legyen”.
Közben a pénzügyi vezetők Brüsszelben tanácskoztak, s kiemelt téma volt az adósságválság. S ha az euró árfolyama a tükre annak, hogy a piac elégedett-e a pénzügyi vezetők hétfőn délután megkezdett konzultációjának kimenetelével, a válasz egyértelmű nem. Nyolcórás tanácskozás után a közös pénz övezetébe tartozó pénzügyminiszterek testülete, az Eurogroup elnöke hétfő éjféltájt csupán nyilatkozatokat tett arról, hogy erősítik az Európai Unióban a mentési intézkedéseket, de a várakozások ellenére arról nem született megegyezés, hogy milyen feltételek mellett nyújtsanak ismét segítséget az arra kiéhezett Görögországnak. Hozzátette, hogy a 17 ország készen áll újabb intézkedések elfogadására, amelyekkel az euróövezetet ellenállóbbá teszik az adósságválság továbbgyűrűződő hatásaival szemben. Az euróövezet tavalyi adósságválságának kirobbanásakor a térség tehetősebb országainak kormányai még azt tervezték, hogy Görögországra, Írországra és Portugáliára összpontosítják figyelmüket, melynek eredményeként eddig 273 milliárd euró összegű segélycsomagokat állítottak öszsze. A valóság azonban sötétebb a spanyol és az olasz gazdaság fölött, ami – ha folytatódik – még drámaibban növelné a közös fizetőeszközre nehezedő nyomást, amely már így is gyengélkedik
A pénzügyminiszterek bejelentették, hogy „szükség esetén” július végén újabb csúcstalálkozót rendeznek. Abban már most megállapodtak, tovább erősítik az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot, amelyet a görög válság után hoztak létre, és amelyből e pillanatban 440 milliárd eurót tudnak kölcsönözni. A feszültség érezhető volt tegnap azon is, hogy Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter – miután kiderült, hogy a tanácskozás eredménye nem fogja megnyugtatni a befektetőket – nem várta meg a pénzügyminiszteri csúcs végét, és sietve elrepült Rómába.
A pénzügyminiszterek nyilatkozatukban tegnap elkötelezték magukat, hogy támogatják azokat a bankokat, amelyek netán elbuknak majd a nyomáspróbán, amelynek eredményét várhatóan pénteken hozzák nyilvánosságra. A támogatásokkal kapcsolatos döntésekben részt vesz majd a banki szektor. Új fejlemény, hogy Michel Barnier pénzügyi szolgáltatásokért felelős uniós biztos kijelentette, nem engedné, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek olyan országokat minősítsenek, amelyeket az unió éppen kiment a bajból.
Tegnapi hír – a spanyol ABC tudatta –, hogy a vizsgált 25 spanyol bank közül hat elbukott a terhelési próbán, azonban 13 vizsgált német és négy portugál pénzintézet átment a teszten.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
