Az egyre népszerűbb pártelnök ezt vasárnap, az Aranysarkantyú emléknapján jelentette ki. 708 évvel ezelőtt, 1303-ban a flamandok legyőzték IV. Fülöp francia király csapatait. A hatalmas ovációval fogadott pártvezető nem mondott kevesebbet, mint hogy nem Belgium, hanem a szövetségi állam holland nyelvű, flamandok által lakott része alkot külön nemzetet. Kijelentése hatalmas vihart kavart, amely tegnap már tombolt az egész országban. Politikusok, újságírók, politológusok boncolgatták azt a kérdést, hogy Bart De Wever menynyiben képviseli Flandriát. Annyiban, hogy az Újflamand Szövetség, az N–VA érte el a legjobb eredményt Flandriában – és egész Belgiumban – a tavalyi választásokon. Ami óta – több mint 400 napja – nem tudtak megegyezni egy új kormány alakításáról.
A gazdag Flandria által „kitartott”, jobb esetben „eltartott”, francia nyelvűek által lakott Vallóniában a félelem az úr. Ugyanis ha nagyon nekimennek De Wevernek és egyben új választásokra kerül sor, ami már borítékolható, akkor az N–VA akár a tavalyi 28 helyett most már a szavazatoknak több mint 40 százalékát is megkaphatja a 10 milliós Belgiumban, amelyben Flandria – Európa egyik legvirágzóbb térsége – lakossága 6 millió.
A latinul folyékonyan beszélő, az ókori auktorokat sűrűn és élvezettel idéző történész De Wever pedig egyre nacionalistább hangot üt meg. Az Aranysarkantyú ünnepén, némi célzással a „lusta” vallonokra, kijelentette: „azt a Flandriát képviselem, amely dolgozik, vállalkozik és megtakarít”. És azt is, hogy „a franciául beszélőknek nincs joguk a jelenlegi helyzetet ráerőltetni a flamand többségre”. A kormányalakítással megbízott De Wever a francia szocialisták egyezményjavaslatát a múlt héten azzal utasította vissza, hogy az egy „adócunamihoz” vezetne és nem biztosít Flandriának anynyi autonómiát, amennyit De Weverék akarnak. Az elutasításra adott vallon válaszról legyintve és angolra váltva annyit mondott, hogy az „too little, too late”, azaz túl kevés, túl későn.
origo.hu
Itt vannak az adatok, ennyi hó esett az országban - térkép
