Athén további 109 milliárd eurót kap, melyből 37 milliárdot a magánszektor biztosít. A kötelezettségek lejáratát 15, illetve harminc évre nyújtják. Ismét leszögezték, hogy csökkenteni kell a hitelminősítőktől való függést. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ugyanakkor bejelentette, hogy Angela Merkel kancellárral együtt még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására.
A brüsszeli találkozó előtt sokan úgy vélték: a baj olyan nagy, hogy Athén államcsődöt jelenthet be. Egyesek „utolsó esélyről” beszéltek. A tárgyalásokra ugyanakkor pozitívan reagáltak a piacok világszerte, az euró és a forint is erősödött a svájci frankhoz képest. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már a csúcstalálkozó előtti napon igen vészjósló és komor arccal közölte, hogy az euróövezet helyzete „igen súlyos”, és felhívta az övezet 17 tagországát, „mutassanak európai felelősséget”. Szintén még szerdán Angela Merkel és Nicolas Sarkozy Berlinben megállapodott, milyen közös javaslatot tesznek. Németországnak azonban már korábban is az volt a kívánsága, hogy csökkentsék a csaknem 350 milliárd euró összegű görög adósság méretét.
*
A mentési tervek között szerepel az is, hogy a magánhitelezőknél felvásárolják Görögország adósságát, és ezzel csökkentik a nemzeti eladósodottság teljes összegét. Ebben részt vállalna az euróövezeti segélyalap is, amelyet a bajba jutott országok megsegítésére állítottak fel 750 milliárd eurós összeggel.
Ha a tagországok vezetői ezen opció mellett döntenek, az szintén páratlan lenne az euróövezet történetében, és ugyanakkor Párizsnak tett engedményt is jelentene. Megvitatják azt az alternatívát is, hogy a piacon lévő görög kötelezettségeket más, hosszabb távú kötelezettségekre cserélnék.
A Görögország megsegítésére szánt, néhány nappal korábban felmerült bankadó azonban már nem szerepel az euróövezeti vezetők „étlapján”.
Az összeült állam- és kormányfők arra is gondolnak, hogy meghosszabbítják a nehézségbe került országoknak – mint Görögországnak, Írországnak és Portugáliának – nyújtott kölcsönök lejárati idejét hét és fél évvel tizenötre, és a jelenlegi 4,5 százalékról 3,5 százalékra csökkentenék a kamatlábaikat.
Mindazonáltal bármi mellett is döntenek a felsorolt lehetőségek közül, általános vélemény, hogy Görögország az intézkedések ellenére csődbe kerülhet. Annak is megvan a veszélye, hogy amenynyiben bizonyos megoldásokat elfogadnak, amelyek nem tetszenek a hitelminősítőknek, akkor azok úgy tekintik, hogy Görögország fizetésképtelenné válik. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy igen komoly a feszültség az Európai Bizottság elnöke és elsősorban Angela Merkel német kancellár között, mivel utóbbi ragaszkodik a magánszektornak a második görög mentőcsomagba történő bevonásához. Ez különösen fontos a népszerűségét egyre inkább vesztő német vezetőnek, ugyanis a választók nem szívesen nyúlnak a zsebükbe ismét, hogy pénzt adjanak a földközi-tengeri országnak, hiába noszogatta az európaiakat Barroso azzal, hogy „mutassák meg, milyen az európai felelősség etikája”, hozzátéve, hogy a segítségnyújtás minden tagállam saját érdeke is.
Az Európai Unióban az elmúlt napokban mind nagyobb riadalmat keltett az is, hogy a hitelfelvételi költségek jelentősen nőttek Olaszországban és Spanyolországban, miközben a piaci szereplők egyszerűen kétségbe vonták, hogy a tagállamokban valóban megvan a politikai akarat a válság hathatós elhárítására.
A Nemzetközi Valutaalapnál pedig – amely szintén részt vállal az Athénnak nyújtandó ismételt segítségnyújtásban – türelmetlenül várják, hogy Brüsszel egyértelműen mondjon valamit a megvalósítandó programról, miközben az unió és az euróövezet legbefolyásosabb tagállamának vezetője, Angela Merkel szerdán már felkészítette a közvéleményt, hogy a csütörtöki csúcson netán nem történik átfogó megoldás az adósságválság rendezésére. Kijelentette azt is, hogy további lépésekre lesz szükség, nem pedig csak egyetlen „látványos eseményre, amely mindent megold”.
Barroso bizottsági elnök a maga részéről a jelek szerint mindent meg kíván tenni, hogy ne érje bírálat. Így szerdán bejelentette, akciócsoportot hoz létre az EU valutaalap-programja görögországi megvalósításának gyorsítására.
Ezzel egy időben Michel Barnier, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős francia uniós biztos bejelentette azt a javaslatát, hogy a bankokat rákényszerítsék, 2019-ig további 460 milliárd euró összegű tőkére tegyenek szert, amely csillapító ütközőként szolgálna egy újabb válság ellen.
origo.hu
Itt vannak az adatok, ennyi hó esett az országban - térkép
